vércukor gyümölcsök

Cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia is lehet az oka annak, ha számolnunk kell ételeink szénhidráttartalmát, de sokan egyszerűen azért kerülik a szénhidrátokat, mert fogyni szeretnének. A gyümölcsök kivétel nélkül gyorsan felszívódó szénhidrátnak minősülnek. Természetesen ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy kerülni kell őket; mindössze egy kis odafigyelésre van szükség ahhoz, hogy azok is biztonsággal fogyaszthassák őket, akiknek ügyelniük kell a vércukorszintjükre.

Cél: kiegyensúlyozott vércukorszint

Ha a célunk tehát a kiegyensúlyozott vércukorszint, leginkább három dolgot kell figyelembe vennünk a gyümölcsökkel kapcsolatban:

• Mennyi cukrot tartalmaz? Mindegyik gyümölcs tartalmaz cukrot, de nem mindegy, hogy mennyit. Például egy közepes banán 14,4 gramm cukrot tartalmaz, míg 10 dkg málna mindössze 5 grammnyit.
• Mennyi rost van benne? A rostok szinte emésztetlenül haladnak végig a bélrendszeren, jóllakottságérzést okoznak, és lassítják a többi tápanyag felszívódását. Az oldható rostok segítenek lelassítani az emésztést és szintén lassítják a bélben a glükóz felszívódási sebességét, ezáltal csökken a vércukorszint emelkedésének mértéke. Az oldható és oldhatatlan rostok egyaránt szükségesek a szervezet számára. Egy közepes banán 3,1 gramm rostot tartalmaz, míg 10 dkg málna 5,6 grammnyit.
• Mennyi a glikémiás indexe? A glikémiás index (GI) egy 0-tól 100-ig terjedő skálát használ annak jelzésére, hogy egy adott élelmiszer hogyan befolyásolja a vércukorszintet. Azoknak az élelmiszereknek magas a glikémiás indexe, amelyeket a szervezet gyorsabban dolgoz fel, ezáltal gyorsabb és drasztikusabb vércukorszint-emelkedést eredményezve. Minél alacsonyabb egy gyümölcs glikémiás indexe, annál kevésbé okoz hirtelen vércukorszint-emelkedést. A glikémiás index az önmagában elfogyasztott ételre vonatkozik; a szénhidrát tovább „lassítható”, ha zsírban, rostban vagy fehérjében gazdag étellel kombináljuk. Például a dinnye glikémiás indexe meglehetősen magas (72), így célszerű minimális mennyiséget fogyasztani belőle, és nem magában, hanem rostdús keksszel vagy feta sajttal kiegészítve.

Mindezen kívül a következők játszanak szerepet abban, hogy egy gyümölcs mennyire emeli meg a vércukorszintünket:

• Mennyire érett a gyümölcs? Mivel a keményítő a gyümölcs érésekor cukorrá alakul, az érett gyümölcs több cukrot fog tartalmazni és magasabb lesz a glikémiás indexe, mint az éretlennek. A nagyon érett banán jócskán meg tudja emelni a vércukorszintet.
• Milyen formában fogyasztjuk? Legjobban akkor járunk, ha frissen és egészben fogyasztjuk el a gyümölcsöket. Az aszalt gyümölcsök cukortartalma alapvetően magasabb, mint a frisseké, emellett könnyebben „túlesszük” magunkat belőlük. A turmixolás sem szerencsés, mert lebontja a gyümölcs rostos szerkezetét, s mivel így nem a szervezetnek kell ezt a munkát elvégeznie, a turmix kortyolgatása jelentősebb vércukorszint-emelkedéshez vezet. A legrosszabb választás talán a cukros gyümölcslé, mivel ebből hiányzik minden rost.
• Mivel párosítjuk? Ha a gyümölcsöt nem magában, hanem zsír-, fehérje- vagy rostforrással fogyasztjuk, máris sokat teszünk azért, hogy egészséges szinten tartsuk a vércukorszintünket. Érdemes natúr joghurtot, sajtot, diót, különböző magokat, olajbogyót vagy avokádót, esetleg teljes kiőrlésű kekszet majszolni melléjük.
• Mikor fogyasztjuk? Reggelire, illetve az étkezések előtt nem ajánlatos gyümölcsöt fogyasztani.

Mindezek után lássunk néhány olyan gyümölcsöt, amelyeket nyugodt szívvel fogyaszthatunk:

Málna és egyéb bogyós gyümölcsök

100 gramm málna mindössze 5,4 gramm szénhidrátot tartalmaz, glikémiás indexe 26, rosttartalma pedig 6,5 g, tehát viszonylag kevés cukorhoz elegendő rostot biztosít. Ráadásul magas az antocianintartalma, amely által gyulladásgátló és antioxidáns hatással rendelkezik. A bogyós gyümölcsök, különösen a kék vagy a lila színűek, nem emelik meg jelentősen a vércukorszintet, így érdemes betáraznunk belőlük, és ezt fogyasztani például szőlő helyett, amely minimális rosttartalom mellett jelentős cukortartalommal rendelkezik.

Narancs

100 gramm narancs szénhidráttartalma 9,4 gramm, ehhez tartalmaz 2,4 gramm rostot, és 42 a glikémiás indexe. Gazdag folsavban, flavonoidokban, amelyek gyulladáscsökkentő hatásúak és ellensúlyozzák az oxidatív stresszt. A grépfrút még kevesebb szénhidrátot (8,5 gramm/100 gramm) tartalmaz, érdemes tehát egy-egy szeletet ebből is hozzáadni a salátákhoz. Más trópusi gyümölcsök (például a mangó és az ananász) kevés rostot, de jelentős mennyiségű cukrot tartalmaznak.

Alma

100 grammja 11,4 gramm szénhidrátot tartalmaz, rosttartalma 2,4 gramm, glikémiás indexe 38. Jobban járunk, ha nem hámozzuk meg, csak megmossuk: gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatása így érvényesül igazán. Az alma jól párosítható magas fehérje- és zsírtartalmú ételekkel (sajttal, diófélékkel, magvakkal, húsokkal), használjuk ezt ki.