testalkat egészség

Akár egyezik a személyes véleményünkkel, akár nem, az ideális és elérhető fizikumnak olyannak kellene lennie, mint amilyen az évtizedekkel korábbi képeken látható. Ez lenne a természetes. Hogy mi mindent kellene tennünk ennek érdekében; hogy mit kezdjünk a különféle fogyókúrás módszerekkel hintáztatott és kizsigerelt testünkkel; és mi az oka annak, hogy jóval több zsírt cipelünk, mint elődeink, arról Pintér Noémi táplálkozási szakértővel beszélgettünk.

Hogyan, konkrétan miben változott meg az emberek testalkata az elmúlt 50 évben? Milyen volt néhány évtizeddel ezelőtt, és milyen manapság a nők és a férfiak testfelépítése?

A testösszetétel – tehát az izom és a zsír aránya – egyértelműen a zsír felé billent az utóbbi években. Elcsépelt tény, de zsírosodik a társadalom, és ez nemcsak az elhízásban nyilvánul meg, hanem a gyengülő vázrendszer miatti tartásproblémákban is. Ennek oka nemcsak a táplálkozásban keresendő, hanem a mozgásszegény életmódban is. Mindenhová autóval közlekedünk, alig végzünk fizikai munkát, ha mégis, az is az ember természetes fizikai igényétől jelentősen eltérő – sorolja a testi felépítésünkben történt változásokat Pintér Noémi táplálkozási szakértő.

Továbbá hatalmas problémának látom, hogy azok, akik sportolnak, jórészt nem a természetben teszik. Pedig ha télen-nyáron többet lennénk kint, könnyebb lenne a természet ritmusával együtt élnünk, ami korábban az életünk magától értetődő velejárója volt. Régen a télen elfogyasztott magasabb zsírtartalmú húsok miatt felszaladt pluszkilókat a rá következő időszakok mezőgazdasági munkái során lemozogták az emberek. Tavasszal, nyáron és ősszel pedig főként idény szerint termő zöldségeket és gyümölcsöket ettek.

Nem csak az egészségi állapotunkra, a testalkatunkra nézve is óriási változás ment végbe.

Korábban is voltak szélsőségek, de jóval kisebb arányban. Manapság a strandokon vagy csúcsra járatott, alacsony testzsírszázalékkal bíró fitneszalkatokat lehet látni, vagy súlyosan elhízott embereket. A kettő között lévő – tegyük hozzá, hogy egy átlagember számára is elérhető és fenntartható – egészséges fizikumot egyre kevesebbet találunk.

Hogyan változott meg az étkezésünk ahhoz képest, ahogyan annak idején a nagyszüleink vagy akár a szüleink táplálkoztak? 

Néhány évtizeddel ezelőtt jóval kevesebb gabonát fogyasztottak, változatosabban érkeztek, és ezáltal mértékletesebb is táplálkoztak. Sajnos az ipari termelés következtében az élelmiszerek tápanyagtartalma nagyon lecsökkent. A kisebb vitamintartalom makro- és mikroelemek hiányához, sejtszíntű éhezéshez vezet. Ez azt jelenti, hogy ha valamilyen vitaminból hiányt szenvedünk, az egyfajta éhséggel jelentkezik, és fogyasztásra sarkall.

Tehát a kalóriában gazdag, de tápanyagban szegény ételek bevitele mellett nem ritka, hogy valaki túlsúlyos és éhező. 

Időben be lehet határolni, hogy hol, mikor és mivel rontottuk el a táplálkozásunkat?

Ez egy, az utóbbi évtizedekben exponenciálisan romló tendencia, melynek egyik oka az élelmiszerek tartósításában és szállításában keresendő. Ahhoz, hogy egy alapanyag vagy étel szállítható legyen, az élelmiszeriparnak csírátlanítania kell, de ezzel a jótékony, testünk működését támogató baktériumoktól is megfosztják az élelmiszert.

Nagyon klasszul hangzik, hogy számos gyümölcs és zöldség elérhető egész évben, de az igazság az, hogy ennek ára van.

Hogy csak a zöldségeknél és gyümölcsöknél maradjunk, a tartósításhoz használt gázok úgynevezett xenoösztrogénekként működhetnek a testünkben, és felborítják a hormonrendszerünk egyensúlyát. Nem véletlen, hogy egyre többen küzdenek hormonproblémákkal, például a fiatal nők meddőséggel, inzulinrezisztenciával, a gyerekek cukorbetegek lesznek, míg a férfiak ösztrogéndominánsakká válnak, és akkor arról még nem is ejtettünk szót, hogy egyre magasabb az autoimmun betegek száma. És ebben az estben nem csak a daganatos megbetegedésekre gondolok! Korábban sokkal kisebb volt az esély arra, hogy valakinek 30 éves korára sclerosis multiplexszel vagy Parkinson-kórral kellett megküzdenie. 

Testalkatunk átalakulásában milyen szerepet játszik, hogy megváltozott a táplálkozásunk?

Nem szeretnék százalékokkal dobálózni, elég csak annyi, hogy nagyon nagy szerepet játszik. Még egyszer kiemelném, hogy a mozgásszegény életmód és az egyoldalú táplálkozás együttesen óriási szerepet játszik a romlásban. Azt gondolnánk, az, hogy másként étkezünk, előnyükre szolgál, hiszen manapság sokkal inkább jellemző a tudatos életmód, jóval többféle élelmiszerhez hozzá lehet jutni, ráadásul több vitamint és ásványi anyagot is fogyasztunk, mint évtizedekkel ezelőtt elődeink. Ám a vitaminfogyasztással, valamint a táplálkozással kapcsolatban egy fontos tényt figyelmen kívül szoktak hagyni.

Az egy dolog, hogy in vitro, vagyis elszigetelt laboratóriumi körülmények között mit tapasztalunk. A lényeg sokkal inkább az, hogy a mi szervezetünkben, a tiédben, az enyémben, mi hogyan szívódik fel és hasznosul. És bizony, itt jelentős eltérések lehetnek, és vannak is attól függően, kinek milyen állapotban van a teste, kezdve a bélflórától az emésztő- és hormonrendszeren át odáig, hogy milyen állapotú a bőre, a vízháztartása, vagy épp a vér pH-értéke mennyire utal elsavasodásra. 

Mely élelmiszerek fogyasztásával ártunk a legtöbbet az egészségünknek, és miért?

Ide egyértelműen az élelmiszeripari termékeket sorolnám. A gyorséttermi, kész- vagy félkész ételek, felvágottak, tartósítószerrel, ízfokozóval, édesítőszerrel turbózott élelmiszerek lehetnek a legkárosabbak, de idesorolnám a pékségekből gyorsan bekapható nyalánkságokat is. Egy – és nem egy tálca – házi süteménnyel, ha az kisipari alapanyagokból készül, sokkal kevesebbet ártunk az egészségünknek. 

Hogyan kellene étkeznünk, mit kellene tennünk annak érdekében, hogy egészségesebbek legyünk, és a testalkatunk is a kívánatosnak megfelelő legyen?

Kelj fel, és járj! – legelőször ezt tanácsolnám. Nagyon fontos, hogy rendszerben kellene gondolkodnunk, és a mikrokörnyezetünket meglátni, megismerni, vagyis táj- és éghajlatazonos táplálkozást kellene folytatnunk. Tehát azt együk, ami itt és most megterem és elérhető. Ma már nem tudjuk mi magunk megtermelni az összes szükséges alapanyagot, de el tudunk menni érte a piacra. Nyáron egyébként is tele van Magyarország mindenféle illatos, ízletes csemegével, ezekkel kell kényeztetni magunkat. Ha nem áll módunkban befőzni például lekvárt, vagy lecsót eltenni télire, akkor olyat vásároljunk, amelyek háznál készültek. Bár többségében ezeket is permetezik, vélhetően vegyszeres talajon nőnek fel, de legalább az érleléssel, szállítással és a tartósítással bekerülő mesterséges anyagoktól meg tudjuk kímélni magunkat. 

Ne csak a piacra járjunk el, főzzünk meg mi magunk az ott vásárolt alapanyagokból az ebédünket vagy a vacsoránkat. 

Mikor mondhatjuk azt, hogy valaki egészséges, egészséges a testalkata? 

Én inkább úgy fogalmaznék, hogy életerős, egészséges és normál életvitel mellett fenntartható fizikum. Ez pedig külső formájában a nem túl izmos, de nem is túlsúlyos. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy meglátásom szerint a valóságtól jelentősen elrugaszkodott az a mérce, amit az emberek magukkal és egymással szemben támasztanak. A hölgyek felé 20, a férfiak felé 10 százalékos testzsírarány, mint elvárt mérték, egy átlagember számára nem teljesíthető. Tapasztalataim szerint a férfiaknál a 15-25 százalék már sportos testalkatot eredményez, ugyanez a hölgyeknél 23-28 százalékkal már elérhető. Akinek ettől kisebb a zsíraránya, annak vagy genetikai oka van, vagy nagyon sokat mozog, vagy a kettő együtt játszik szerepet. 

Ha nem terhelt az emésztés, jó a felszívódás, kiegyensúlyozottabb a hormonrendszer, magasabb az energiaszintünk, jobb a hangulatunk, tevékenyebbek vagyunk, és lesz kedvünk mozogni is. Ha pedig jönnek a sikerélmények, további lendületet adnak. Mindemellett fontos, hogy jól és sokat aludjunk, lehetőleg megszakítás nélkül, hogy az izmok, az idegrendszer, vagyis a teljes test regenerálódni, épülni és feltöltődni tudjon, hogy megfelelő módon bírja a terhelést. És még valami: tegyük le az autót, mozogjunk minél többet, és legyünk sokat a természetben!