szűrő vizsgálat

Jelenleg is számos szűrővizsgálatot végeznek Magyarországon, azonban 2025. január 1-jétől több népegészségügyi célú szűrővizsgálat is kötelezővé válik. Összegyűjtöttük, hogy milyen vizsgálatra és milyen gyakran kellene elmenni, illetve, hogy milyen módon lehet a szűrésekre bejutni. 

Felelősségteljesebb öngondoskodásra lenne szükség

Vannak olyan szűrővizsgálatok, melyekre minden évben legalább egyszer el kellene mennie mindenkinek. A tudatos öngondoskodásnak és az egészség hosszú távú megőrzésének ugyanis az is része és feltétele, hogy nem csak akkor megyünk orvoshoz, amikor már betegek vagyunk. 

Komoly problémát jelent, hogy a súlyos, sok esetben már előrehaladott daganatos betegségben szenvedőket gyakran későn diagnosztizálják, ami több szempontból aggályos. Egyrészt korai halálozáshoz vezet, másrészt leterheli az ellátórendszert, és megnöveli az egészségügyi költségeket. Azonban mindez elkerülhető lenne, ha a jelenleginél többen vennének részt a szűrővizsgálatokon. 

Hiába ingyenes a szűrés, csekély a részvétel

„Magyarországon a nők körében az egyik vezető halálok az emlőrák. Ez azt jelenti, hogy a betegség minden nyolcadik nőnél kialakul, ezért rendkívül fontos, hogy korai stádiumában felfedezzük a rákot. Ennek egyik eszköze az emlőrákszűrés, ami Magyarországon 2001 óta államilag finanszírozott népegészségügyi szűrés, az emlőrák tekintetében a leginkább veszélyeztetett korosztályt érintve. A prevenció a 45 és 65 év közötti nők körében történik, ők kapnak kétévente levélben meghívást a díjmentes a szűrővizsgálatra” – mondja dr. Bagi Róbert, az Affidea Magyarország radiológus szakorvosa, aki hozzátette: az emlőszűréseken sajnos nagyon alacsony a részvételi arány. 

„Hazánkban 2001-ben a svéd modell alapján indítottuk el ezt az Európában is egyedülálló szűrőrendszert, miután igen meggyőzőek az ottani tapasztalatok, hiszen Svédországban átlagosan 95 százalékos a megjelenési arány.

Ezzel szemben nálunk még napjainkban is mindössze csak a 40 százalékot éri el, ami nagyon alacsony. Pedig a korai stádiumban felfedezett emlőrák nagyon jól gyógyítható” – összegezte tapasztalatait a szakorvos, kiemelve: véleménye szerint nem a betegséggel kapcsolatos információhiány, hanem sokkal inkább az egészségügyi edukáció, az egészségtudatos élet és magatartás hiányával magyarázható, hogy a magyar nők közül csak kevesen vesznek részt emlőrákszűrésen. 

Ezért fontosak a szűrővizsgálatok

Szűrésre panasz- és tünetmentes időszakban kerül sor az életkor, a nem, a családi anamnézis és egyéb kockázati tényezők függvényében. A szűrések során a rejtett krónikus, nem fertőző betegségek, illetve azok kórmegelőző állapotai kerülhetnek felszínre. 

Ezeket a szűrővizsgálatokat nem érdemes kihagyni

Magyarországon lakossági szűrőprogram jelenleg méhnyak-, emlő-, valamint vastagbél- és végbélszűrés esetén működik. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ irányításával, a jogszabálynak megfelelően hazánkban az alábbi szervezett szűrések valósulnak meg:

• emlőszűrés: 45-65 év közötti nők 2 évenkénti mammográfiás vizsgálatával;
• méhnyakszűrés esetében: 25-65 év közötti nők citológiai vizsgálatával.
• Továbbá komplex népegészségügyi szűrés keretében vastagbélszűrést végeznek az 50-70 év közötti, a vastagbéldaganatok szempontjából átlagos kockázattal rendelkező férfiak és nők esetében.

A felsoroltak mellett az alábbi szűrővizsgálatok javasoltak a betegségek tudatos megelőzése érdekében: 

Nőgyógyászati szűrés

Az emlőrák után a méhnyakrák a második leggyakrabban előforduló daganatos betegség, amely nők millióinak halálát okozza világszerte. A rákszűrést évente egyszer kell elvégeztetni, és ugyancsak javasolt ultrahang-, illetve mammográfiai vizsgálatra is bejelentkezni, utóbbira legalább kétévente. Ha valaki kapott HPV-oltást, akkor se hagyja ki az ellenőrzést, mert az oltóanyag sem jelent teljes biztonságot minden vírustörzzsel szemben. Ha valakinek a családjában többeknél is előfordultak nőgyógyászati jellegű daganatos megbetegedések, javasolt akár évente emlővizsgálatra elmenni.

Urológiai vizsgálat

Elsődleges cél az ilyen jellegű szűrővizsgálat során, hogy kiderüljön, nem érintett-e a páciens hererákban és prosztatadaganatban. Negyvenéves kor felett javasolt kétévente, 50 felett évente felkeresni egy urológus szakorvost.

Laborvizsgálatok (vér- és vizeletvizsgálat)

Ha nincs különösebb panasz, akkor is tanácsos elmenni egy alapos vér- és vizeletvizsgálatra, és megnézetni a máj-, illetve vesefunkciókat, a zsír- és hormonháztartás értékeit. 

Tüdőszűrés

Negyvenéves kor felett évente, 40 éves kor alatt kétévente javasolt tüdőszűrésen részt venni azoknak is, akik nem dohányoznak, ugyanis a tüdőrák hazánkban az egyik leggyakoribb halálozási ok.

Végbélrákszűrés

Bár az aranyeresség sok esetben már jelzi, hogy nagyobb a baj, és szakorvos felkeresése lenne indokolt, gyakran már későn kerülnek az érintettek értő kezek közé. Bizonyos stádium ugyanis jelezheti, hogy polip vagy rosszindulatú elváltozás áll a panaszok mögött, amelyet proktológiai tükrözéssel könnyedén ki lehetne mutatni. A végbéltükrözés megfelelő empátiával és gyakorlattal végezve minimális rosszérzésen kívül semmilyen fájdalommal, kellemetlenséggel nem jár, elvégzése viszont életmentő lehet. Az elmúlt 30 évben 4,5-szeresére nőtt a végbéldaganatosok száma, évente csaknem ötezren halnak meg vastagbélrák miatt. 

Melanomaszűrés

A napsugárzás káros sugarai miatt érdemes évente egyszer bőrgyógyásszal ellenőriztetni bőrünk elváltozásait, valamint a meglévő és az új anyajegyeket is.

Fogászat

A félévente vagy évente elvégzett fogászati szűrővizsgálat kiválóan alkalmas arra, hogy a szakorvos idejében feltárja, ha gond van a fogainkkal. Ekkor lehetőség van a fogkő eltávolítására, az esetleges szuvasodás vagy a gócpontok felfedezésére.

Ezekre a szűrővizsgálatokra jövőre már kötelező lesz eljárni 

A törvénymódosítás következtében a méhnyakszűrés, az emlőlágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés, illetve a vastag- és végbélszűrés válik kötelezővé. 

A méhnyakrákszűrésre 25 és 65 év között egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként kell majd eljárni, mammográfiára, vagyis emlőszűrésre a 45 és 65 év közöttieknek kétévenként szükséges majd ellátogatnia, míg a vastag- és a végbélszűrést az 50 és 70 év közötti életkorban kétévenként ír elő a törvénymódosítás.

A bőr rákos elváltozásainak sokféle formája van, de az apró foltok rendszeres megfigyelésével időben érkezhet a segítség.