szőlő egészség

A szőlő már a történelem előtti időkben jelen volt a Földön, termesztése pedig szinte egyidős az emberiséggel: Noénak az első dolga volt, hogy a vízözön után elültesse a magával vitt szőlőtőkéket. Történészek szerint időszámításunk előtt 4–5000 évvel a mai Törökország, Irán, Örményország és Azerbajdzsán területén kezdték termeszteni az akkor még apró szemű, savanyú bogyójú ligeti szőlőt. „Röpke” 2-3000 év elteltével ebből fejlődött ki a kerti, más néven bortermő szőlő, majd még később a csemegeszőlő.

Már az ókori Egyiptomból is fennmaradtak a szőlőművelést, illetve a borkészítést bemutató írásos emlékek, majd az ókori görögök és rómaiak tovább tökéletesítették mindkét tudományt. A görögök úgy tartották, Dionüszosz szívéből nőtt ki az első szőlőtőke, a rómaiaknál pedig Bakkhosz ügyes borkereskedőből a bor istenévé lett. A rómaiak végül szinte egész Európában elterjesztették a szőlőtermesztést, s mivel a bor a keresztény liturgiának is része lett, a középkorban további szőlőültetvények létesültek a kedvező adottságú vidékeken, kolostorok és kastélyok közelében.

A szőlő jótékony hatásai

Általánosságban véve elmondhatjuk, hogy minél sötétebb árnyalatú a szőlő, annál értékesebb a szervezet számára, hiszen annál több antioxidánst tartalmaz. A kék szőlő jellegzetes, sötétkékes-lilás színét az antociánok adják. Ezek a vegyületek számtalan zöldségben és gyümölcsben megtalálhatóak, árnyalatukat tekintve is sokfélék lehetnek a pirostól kezdve a kékesfeketéig, és minden esetben segítik a növényben a káros UV-sugarak által létrehozott szabad gyökök elleni védekezést. Az antociánok különösen magas koncentrációban fordulnak elő a lilás színű zöldségekben és gyümölcsökben, mint például a szeder, az áfonya vagy a padlizsán. Ezek a zöldségek és gyümölcsök mind erős antioxidáns hatással rendelkeznek, ami elfogyasztás után is érvényesül.

Segíti a keringést

Az antociánok védik ereinket a plakk lerakódásától (azaz az érelmeszesedéstől), javítják a véráramlást, csökkentik a vérnyomást és a „rossz” koleszterin szintjét a vérben.

Az antociánok, mivel serkentik a keringést, a vénás eredetű panaszok kezelésében is hatásosak: éppúgy javulást hozhatnak a fájós láb számára, mint aranyeres panaszok esetén.

A kék szőlőben megtalálható további polifenolok közé tartozik a katekin, amely a vérnyomás szabályozásában játszik szerepet, valamint az epikatekin, amely az izmok épüléséért is felelős.

Rákellenes hatású

Nemcsak az antociánok segítenek leküzdeni az oxidatív stresszt, hanem más, a szőlőben megtalálható polifenolok is. Ezek a szőlő héjában koncentrálódnak, de a szőlőmag is igen gazdag forrása ezeknek a vegyületeknek. (Ezért, ha szőlőt csemegézünk, ne köpjük ki a magjait és héját, inkább jól rágjuk össze.) Érdemes megemlíteni még a rezveratrolt, amely a növények immunválaszként termelt vegyülete, és a fertőzésektől védi meg őket. Állatkísérletekben már kimutatták a vegyület rákellenes, gyulladáscsökkentő és a kardiovaszkuláris rendszerre gyakorolt jótékony hatását, ez utóbbi elsősorban az érelmeszesedés és a stroke kockázatának csökkentését jelenti. (Az emberek bevonásával készült tanulmányok egyelőre váratnak magukra.) Mind az antociánok, mind a rezveratrol segít a rákos sejtek elleni küzdelemben, laboratóriumi vizsgálatok szerint többek között gyomor-, emlő-, máj-, pajzsmirigy-, petefészek- és prosztatarák esetén hatásosak.

Egészséges bőr és haj

Az antociánok kisebb bőrproblémák (például pattanások) ellen is jótékony hatással bírnak, de védenek a káros UV-sugaraktól, valamint csökkentik a leégés okozta pirosságot és a bőrsejtek károsodásának mértékét is. Az UV-sugárzás felel a ráncok képződéséért, így a kék szőlő értékes hatóanyagait kozmetikai termékekben is sokszor felhasználják.

A kék szőlőben megtalálható antioxidánsok csökkentik a ráncokat, növelik a bőr rugalmasságát, és serkentik a vérkeringést.

A rezervatrol serkenti a haj növekedését, megvédi a hajhagymákat az oxidatív stressztől, és növelheti a haj sűrűségét. Állatkísérletek kimutatták, hogy a rezervatrol növeli a szőrtüszők számát a fiatal rágcsálók bőrében.

Értékes vitamin- és nyomelemforrás

A legtöbb gyümölcshöz hasonlóan a kék szőlőt is leginkább szénhidrátforrásként tartjuk számon, pedig jelentős az A-, B, C- és K-vitamin-tartalma is. Az A-vitamin az immunrendszer működéséért, a sejtek növekedéséért és fejlődéséért, valamint a szem egészségének megőrzéséért felel. A vízben oldódó C-vitamin szintén rendelkezik antioxidáns tulajdonságokkal, amely által segít megelőzni a krónikus betegségeket, továbbá az immunrendszer erősítéséhez és a kollagéntermeléshez is szükséges, valamint a szőlőben található vagy egyéb élelmiszerek útján bevitt vas felszívódását is segíti. A szőlőben lévő K-vitamin jó hatással van a csontokra és a szövetekre, valamint vízhajtó hatású, így segít megszabadulni a méreganyagoktól.

Cukorbetegek óvatosan fogyasszák

A kék szőlőben a vitaminokon kívül számtalan ásványi anyag található, ezáltal is támogatja az immunrendszer működését: többek között cink, fluorid, foszfor, kalcium, kálium, magnézium, mangán, nátrium, réz, szelén és vas. Fontos azonban, hogy akinek figyelnie kell a vércukorszintjére, óvatosan fogyassza ezt a finom és egészséges gyümölcsöt, hiszen cukortartalma nem éppen csekély, így gyors vércukorszint-emelkedést okozhat. Éppen ezért étkezés közben vagy utána lehetőleg ne együnk szőlőt: könnyen megerjed, így azonban nem segíti, hanem akadályozza az emésztést.