Komoly betegség rizikójáról árulkodhat, hogy hány naponta mész WC-re

GettyImages-171172050
Olvasási idő kb. 4 perc

A Harvardi Egyetem kutatói nemrég összefüggést találtak, és meggyőző érveket sorakoztattak fel amellett, hogy a WC-n töltött idő befolyásolhatja agyunk egészségét. Az új tanulmányban a tudósok javaslatot tesznek arra is, hogy szerintük milyen gyakran kellene székletet ürítenünk ahhoz, hogy csökkentsük az Alzheimer-kór kockázatát.

Talán te is ismersz olyan embereket, akik a szokásosnál több időt töltenek a mellékhelyiségben, mondván, ott jutnak eszükbe a legjobban gondolatok, ott szállja meg őket az ihlet. Bármilyen komikusan is hangzik, a tudomány jelenlegi állása szerint valóban van kapcsolat a toaletten töltött idő és a szellemes gondolatok között. A Harvard kutatói által végzett új tanulmány ugyanis rávilágít a bélmozgás gyakorisága és a megismerés közötti érdekes összefüggésre.

Újabb bizonyíték a bél és az agy kapcsolatára

Ma már közismert tény, hogy az emberi bél, amelyet egyes orvosok „második agynak” neveznek, baktériumok billióinak ad otthont, amelyek létfontosságú szerepet játszanak számos testi funkcióban, beleértve az emésztést, az immunválaszt vagy akár a hangulatszabályozást is. Általában a szabályos székletürítés biztosítja ezen bélbaktériumok egészséges egyensúlyát.

A rosthiányos életmód is szerepet játszik abban, ha valakinek székrekedése van
A rosthiányos életmód is szerepet játszik abban, ha valakinek székrekedése vanturk_stock_photographer / Getty Images Hungary

A National Institutes of Health szerint a felnőttek körülbelül 16 százaléka székrekedéssel küzd. Ez az arány a 30 százalékot is meghaladja a 60 évesnél idősebb korosztály esetében. 

Ebben olyan tényezők játszanak szerepet, mint a rosthiányos étrend, a fizikai aktivitás csökkenése, illetve bizonyos gyógyszerek is súlyosbíthatják a problémát.

A székrekedés orvosi szempontból akkor válik krónikussá, ha három napnál ritkábban megyünk vécére. Ez ugyanis nem pusztán kellemetlen érzéssel társul, hanem hosszú távon egészségügyi kihívásokkal is járhat.

A székrekedés okozhat gyulladást, felboríthatja a hormonális egyensúlyt, de kiválthat olyan mentális problémákat is, mint a szorongás vagy a depresszió.

A jól működő emésztőrendszer nem csupán a salakanyagok, hanem az olyan mérgező anyagok hatékony eltávolítását is biztosítja, melyek károsak lehetnek az agyműködésre.

Aki ritkábban jár WC-re, hamarabb elbutul

A Harvard kutatói idén nyáron Amszterdamban egy Alzheimer-kórral foglalkozó nemzetközi konferencián mutatták be legújabb tanulmányuk eredményét, amely a bél–agy-tengelyt vizsgálta. A szakemberek több mint 110 ezer résztvevő székletürítési szokásait és kognitív funkcióit követték nyomon. Ami ezt követően az adatokból kiderült, mindenképpen figyelemre méltó.

Kognitív képességeink látják a kárát, ha nincs rendben a székletünk
Kognitív képességeink látják a kárát, ha nincs rendben a székletünkPeter Dazeley / Getty Images Hungary

A kutatás bebizonyította, hogy azoknak, akik ritkán ürítenek székletet, három évvel hamarabb öregszik meg az agya, mint azoknak, akik gyakrabban látogatják a mellékhelyiséget. Vagyis akinek székrekedése van, tehát háromnaponta vagy ritkábban van széklete, annak hamarabb elkezdenek romlani a kognitív funkciói. 

A túl gyakori ürítés is gondot okozhat

A fenti ismereteken túl a kutatás egyéb újdonsággal is szolgált. A tudósok szerint ugyanis nem csak a mosdóban tett látogatások száma befolyásolhatja kognitív képességeink alakulását. A kutatás egyéb mikrobiológiai részleteket is feltárt. E szerint a túl gyakori, napi többszöri székletürítés sem ideális, hiszen fokozhatja az értelmünk hanyatlásának kockázatát. A megfigyelések szerint így kettős veszélynek vannak kitéve azok, akiknek rendellenes a székletürítésük és hiányoznak bizonyos bélmikrobáik, különösen azok, amelyek butirátot termelnek és az élelmi rostokat emésztik.

Sokat segíthet a rost

Mentális egészségünk a bélrendszer jó egészségével kezdődik. Az egészséges bélrendszer és az egészséges lélek megőrzéséhez rostban gazdag és antioxidánsokat tartalmazó polifenoldús élelmiszereket kell fogyasztani. Ilyenek például a gyümölcsök, a zöldségek és teljes kiőrlésű gabonából készült ételek. Ennek hiányában gondoskodni kell a rostpótlásról, továbbá fontos a bőséges napi vízbevitel, valamint a rendszeres testmozgás is elengedhetetlen.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek