„Amit ezek a pókok alvás közben átélnek, minden bizonnyal álomnak nevezhető” – hozta nyilvánosságra Daniela Rössler, a németországi Konstanzi Egyetem viselkedésökológusa a friss kutatási eredményeit. A kutató éjjel-nappali megfigyelés alatt tartott pókokat, így kiderült, hogy a pókok éjjeli pihenésük idején úgy viselkedtek, mint mi, emberek alvás közben. Nyújtóztak, forgolódtak, vakaróztak, és volt még egy megfigyelt jelenség, amely igazán közel hozta őket az emberekhez.
Az álom funkciója létfontosságú lehet a pókoknál is
Rössler és munkatársai 2022-ben fedezték fel, hogy a pókoknál 17 percenként alvás közbeni gyors szemmozgással járó REM-tevékenység figyelhető meg. Ha REM van, akkor pedig elképzelhető, hogy a pókok közben álmodnak is: a REM-szakaszokat nem a fent leírt mozgolódás közben látták, hanem amikor az állatok mozdulatlanul aludtak.
Ha a Rösslerék megfigyelte pókok tényleg álmodnak, az is elképzelhető, hogy a túlélés szempontjából fontosak számukra az álomképek. Az embernél ezek legfőbb feladata, hogy feldolgozzák a napközben megélt információkat.
Ameddig az emberek saját ismerőseikről, rokonaikról, munkatársaikról álmodnak egy mindennapi helyszínen, addig a pókok más rovarokkal álmodhatnak.
A feltételezések szerint akárcsak az ember, úgy egy pók is a napközben megélt eseményeket dolgozza fel elmosódott képek formájában alvás közben.
Más állatok is álmodhatnak?
A pókok mellett további állatfajokat is vizsgáltak már: ezekből a kutatásokból kiderült, hogy a REM-fázis alvás közben számos fajnál megfigyelhető. Azonban
vannak olyan fajok, amelyeknél egyáltalán nem találtak REM-szakaszt az alvás ideje alatt: ilyen a bálna és a delfin.
A polipok vagy a szakállas agámák esetében ugyanakkor megvan a REM: érdekes, hogy mennyire eltérő fajokról feltételezhető, hogy akár álmodhatnak, csakúgy, mint az emberek. Magunkat nagyon különleges emlősöknek tartjuk, de könnyen lehet, hogy nincsen igazunk, és sokkal kevesebb választ el bennünket az állatvilágtól, mint ahogy azt gondoltuk volna.
Egy állat sosem fog beszámolni az álmairól
A kutatók dolgát nagyban nehezíti az a tény, hogy az emberek álmairól azért tudunk sokat, mert beszélnek róla, ez pedig az állatok esetében elképzelhetetlen.
Azt sem tudjuk ráadásul, mi a REM-szakasz valós funkciója. Az egyik legelfogadottabb elképzelés szerint a REM segíti az agyat az emlékek kialakításában és átszervezésében; más elméletek szerint a REM támogatja az agy fejlődését, segíti a test mozgásrendszerének fejlődését, fenntartja az ébrenléti tevékenységekhez szükséges áramköröket, hogy azok alvás közben ne romoljanak, esetleg emeli az agy hőmérsékletét.
Bármit is tud a REM-fázis, az, hogy ennyi fajban megvan, arra utal, hogy nagyon fontos funkciója lehet – és közel sem annyira emberspecifikus, mint eddig véltük.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés