okra hatásai

Az okra (vagy egyéb nevein bámia, gumbo vagy bhindi) a mályvafélék családjába tartozó szubtrópusi növény, amely kiváló forrása lehet számtalan, szervezetünk számára nélkülözhetetlen alapanyagnak. Az Egyesült Államok déli részén, a Karibi-térségben, továbbá az észak-afrikai és dél-ázsiai konyhában kedvelt alapanyag nyersen egy vékony, zöldpaprikára emlékeztető maghüvely. Az emberiség ősidők óta ismeri: az ókori egyiptomiak is termesztették. Noha Észak-Afrikából Spanyolországon keresztül többé-kevésbé használatos volt Európában is, igazi karrierjét a tengerentúlon kezdte. Amerikába a rabszolgaszállító hajókkal együtt érkezett, és a kedvező éghajlati viszonyoknak köszönhetően meghonosodott.

Bár nálunk leginkább ázsiai élelmiszerboltokban, esetleg nagyobb piacokon vagy fagyasztott formában kapható, érdemes kísérletezni az okrareceptekkel, hiszen a növény elhanyagolható mennyiségű zsírt és szénhidrátot tartalmaz, így fogyókúrába is beilleszthető, tápanyagokban viszont igen gazdag:

K- és C-vitamin-forrás

Az okra kiváló K1- és C-vitamin-forrás. Előbbi a csontképzésben és a véralvadásban játszott szerepéről ismert, a csontritkulás megelőzése, valamint a csontok erősítése és csonttörések megelőzése szempontjából fontos. A szervezet nem tudja magától előállítani, így fontos, hogy megfelelő mennyiségű K-vitamint vigyünk be táplálék útján.

Jótékony antioxidánsokat tartalmaz

A szabad gyökök okozta károsodásokat védik ki az antioxidánsok, amelyek közül az okra elsősorban polifenolokat és flavonoidokat tartalmaz. A polifenolokban gazdag étrend javítja a szív egészségét azáltal, hogy csökkenti a vérrögképződés és oxidatív károsodás kockázatát, valamint az agyműködésre is kedvező hatást gyakorol. Ezáltal javítja a memóriát és segíti a tanulási folyamatokat.

Csökkentheti a szívbetegség kockázatát

Nemcsak a polifenoltartalom járul hozzá a szív egészségéhez, hanem az alacsonyan tartott koleszterinszint is. Egy egerekkel végzett kísérletben azt találták, hogy az okraport tartalmazó, de magas zsírtartalmú étrend esetében végül az egerek koleszterinszintje alacsonyabb volt, mint ha okrapor nélkül fogyasztottak volna ugyanolyan magas zsírtartalmú ételeket.

Rákellenes hatás

Az okra egy lektin nevű fehérjét tartalmaz, amely egy laboratóriumi kísérlet során 63%-kal csökkentette a mellráksejtek növekedését, és elpusztította 72%-ukat. (További, emberek bevonásával végzett kutatások szükségesek még a témában.) Emellett folsavtartalma is hozzájárul rákellenes hatásához.

Csökkentheti a vércukorszintet

A kiegyensúlyozott vércukorszint kulcsfontosságú egészségünk megőrzése szempontjából. Egy kísérletben a cukron és okrán tartott patkányok alacsonyabb vércukorszint-emelkedést tapasztaltak, mint a kontrollcsoportban lévő társaik. Aki viszont gyógyszert szed a cukorbetegségre, bánjon csínján az okra fogyasztásával, mert egyeseknél zavart okozhat a felszívódásban.

Elősegíti a jó alvást

Az okra kiváló magnéziumforrás, amely az idegrendszer, a szív, az érrendszer, az izmok és a vese megfelelő működéséhez szükséges, valamint a vázizmok működésért is felelős – nem utolsósorban pedig a mély, zavartalan alváshoz is hozzájárul.

A sokoldalú okra

Az okra főzés során nyálkás anyagot bocsát ki, ezért célszerű savas élelmiszerekkel (például paradicsommal) együtt elkészíteni. Leveleit salátákba tehetjük, a magokat pedig egyes helyeken pörkölik és kávépótlóként használják. A Közel-Keleten marha- vagy bárányhússal főzik össze, Indiában szószokhoz adják, de akár leveseket is sűrítenek vele. Bulgáriában a lecsóhoz hasonló ételt készítenek belőle. Rosttartalmának köszönhetően a népi gyógyászatban bél- és emésztőszervrendszeri problémákra alkalmazzák, valamint tüdőgyulladás és torokfájás kezelésére. Mivel jó minőségű növényi fehérjét tartalmaz, vegetáriánusok húspótlóként is fogyaszthatják. A spenóthoz hasonlóan sok benne az oxalát, így a vesebetegek, vesekövesedésre hajlamosak mértékkel fogyasszák; illetve kerüljük a réz- vagy vasedények használatát okrafőzés közben.