A rendszerváltás hajnalán igazi piaci rést találtak a hazai gazdák a szovjet piac megszűnésével. Szinte minden falusi háztartás berendezkedett a nyúltartásra, ugyanis akkoriban indult világhódító útjára az addig lenézett húsféle. A szapora, könnyen feldolgozható állatok húsa azonban annak ellenére sem terjedt el hazánkban, hogy tényleg minden faluban legalább egy állattartó ebből élt.
Ha a világ egészét tekintjük, az éves nyúlhúsfogyasztás egy főre jutó adagja megközelíti a tízkilónyit, a magyarok messze lemaradva kullognak a sor végén. Itthon szinte senki nem eszi annak ellenére, hogy exportban az éllovasok között vagyunk.
A világnak termeljük, nem magunknak?
Szinte mindenütt felismerték már a hosszú fülű, bolyhos jószágok húsában rejlő előnyöket. A könnyen emészthető, nem allergizáló húsféle extrém gazdag fehérjetartalmának köszönhetően laktató finomságok alapanyaga.
Számtalan vizsgálat foglalkozott már élettani előnyeivel, s mind kifejezetten ajánlja a rendszeres – de nem kizárólagos – nyúlfogyasztást. Ez a kitétel ennek az állatnak a húsával kapcsolatban kiemelten fontos, ezért rögtön az elején leszögezzük: a fehérjetartalma olyannyira magas – súlyának közel 20 százalékát is kiteszi –, s zsírtartalma annyira alacsony, hogy egyszerűen muszáj mellé mást is ennünk alkalmanként az emésztőrendszerünk védelme érdekében. Ha csak a szinte zsírmentes nyulakat ebédelnénk, könnyen fehérjemérgezés lenne a vége.
Ez a magyarokat azonban biztosan nem fenyegeti, az ország jelentős része ugyanis szinte soha nem fogyaszt belőle egy falatot sem, pedig nem ártana. A változatos étkezésbe beleillesztve ugyanis képes lenne fehérjeraktárainkat felturbózni, diétánkat kiegészíteni, illetve feltölthetné a B-vitamin-raktárainkat is.
Más, mint a többi négylábú
Ha összevetjük a Magyarországon elterjedt alapanyagokkal, megállapíthatjuk, hogy mind a sertés-, mind a marha-, de a birkahúsnál is kisebb az energiatartalma, de mindnél több benne a protein. Emiatt a szív- és érrendszeri panaszokkal élők számára kifejezetten előnyös lenne alkalomadtán lecserélni a vasárnapi ebédnek valót. Nem allergizál, így azok az ételérzékenyek is biztonsággal fogyaszthatják, akiknél például a szárnyasok tiltólistán vannak. De nem csak emiatt kiváló pótléka például a csirkének vagy a pulykának. Esszenciális aminosav-tartalma 30 százalékkal magasabb az említett szárnyasokénál, vastartalma a vörös húsokéval vetekszik, és egyéb vitaminokat is találunk benne.
A 30 éves Nyúl Terméktanácsnak nincs könnyű dolga, a magyarok igencsak ragaszkodóak, ha a gasztronómiáról van szó, nem igazán nyitottak az újdonságokra.
Statisztikájuk szerint a hazai vágóhidakon levágott nyulak alig 1-2%-a kerül a magyar fogyasztókhoz.
A csirkén és a disznón túl
A nyúlhús magas B3- és B12-vitamin-, foszfor-, kálium- és szeléntartalmával hozzájárul a vitaminok és ásványi anyagok megfelelő egyensúlyához. Alacsony nátriumtartalmának köszönhetően többféle diéta kiegészítője lehet, kifejezetten segíthet a szív- és érrendszeri betegséggel élők állapotának fenntartásában. A vasban gazdag falatok gyermekeknek és a kismamáknak is jól jöhetnek. Ómega-3 zsírsav és niacintartalma javítja a koleszterinszintet, szinten tartja a vércukrot, és az agy kognitív funkcióit is támogathatja.
A nyúl húsának rendszeres fogyasztása ráadásul menekülést jelenthet az ipari húskészítményektől is, támogatja a hazai gazdaságot, és egészséges alternatíva lehet mindennapi étkezésünkben.
Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!
A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.
Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!
hirdetés
