melyik fül

Meghallani valamit összetett folyamat. Egész testünk reagál a környezeti zajokra, testtartásunk megváltozik, a zaj forrásától és minőségétől függően igyekszünk tudat alatt is felkészülni a következményekre.

Egész életünket különféle zajok kavalkádjában éljük, agyunk és füleink pedig asszimilálódtak az egyre intenzívebb kihíváshoz. A zajokat detektáljuk füleinkkel, majd az információkat megszűrve agyunk dolgozni kezd, kiválasztja és értelmezi a számára fontos zörejeket. 

Nem egyformán hallunk

Sokszor észlelhetjük, főleg gyerekekkel beszélgetve, hogy nem minden információ jut el az agyukig. A szelektív hallás ugyan leginkább az elmélyült játékélménynek köszönhető esetükben, azonban valóban érzékelhető a különbség két fülünk halláskapacitását illetően. Sőt, az sem mindegy, honnan érkeznek a hangok. 

A Lausanne-i Svájci Szövetségi Technológiai Intézet (EPFL), a Lausanne Egyetemi Kórház és a svájci Lausanne-i Egyetem idegtudósai legutóbbi kutatásuk során egészen különös dolgot fedeztek fel.

A hallóidegek aktivitásának okait kutatva felfedezték, hogy nem egyformán reagál agyunk a jobb és bal fülünkön keresztül érkező információkra. A nevetést és egyéb pozitív érzelmi töltettel bíró hangokat ugyanis a bal fülünk sokkal intenzívebben képes agyunk felé közvetíteni.

A bal oldalról érkező ingerek erősebb agyi idegi aktivitást váltottak ki a kutatásban szereplő résztvevők mindegyikénél. A hallókéreg működését vizsgálva az, hogy ezt miként értelmezték a kísérletben szereplők, egyelőre nem világos, hiszen kifejezetten az agy működésének vizsgálata volt a cél, az azonban már korábban ismert volt, hogy a bal oldalunkkal észlelt zörejeknek, hangoknak és egyéb zajoknak érzelmi hátterét, a szöveg mögöttes, hangsúlyból adódó tartalmait sokkal inkább megértették a hallgatók. 

Egyik fülem bal, a másik nem hall?

Korábban úgy gondolták, mivel bal oldalról érkeznek az érzelmi reakciókat inkább kiváltó hanghatások, agyunk jobb féltekéje az, ami képes az érzelmek feldolgozására – talán épp e miatt az ösztönös észrevétel miatt született meg a fenti közmondás is. Most kiderült, hogy bárhonnan is jöjjön az információ, a hallókéreg mindkét oldala aktiválódik, azaz a bal agyfélteke is ugyanúgy alkalmas detektálni partnerünk érzelmi állapotát, viszont a bal oldalról hallott dolgok esetén a neurológiai válasz sokkal erősebb a hallókéreg jobb oldalán.

A rossz hír mindkét fülünkben egyformán rosszul hallatszik

Érdekes módon ez a különbség kifejezetten a pozitív érzelmi töltettel bíró hangok esetén érvényesült, a rossz hírek vagy a semleges információk nem mutatkoztak meg különböző módon egyik oldalon sem.

„A semleges vagy negatív érzelmi töltettel rendelkező hangok, például az értelmetlen magánhangzók vagy ijedt sikolyok, valamint az emberi hangon kívüli hangok nem okoznak fokozott aktivációt a bal oldalunkon hallva” – mondta Sandra da Costa, az EPFL idegkutatója.

Az sem mindegy, honnan jön a zaj

Az, hogy milyen irányból – szemből vagy a hátunk mögül érkező hangokra eltérően reagálunk, az emberi evolúcióhoz kapcsolódó, elengedhetetlenül fontos tulajdonság, hiszen nem mindegy, hogy mikor ijedünk meg, vagy milyen frekvenciák azok, amikre jobban odafigyelünk. A veszélyes zajok felismerése nem csak az őskorban volt az életben maradás záloga. Az, hogy a hátulról érkező, intenzív zajok következtében

Az emberi beszéddel kapcsolatos érzelmek féloldalas érzékelése azonban nem szükségszerű, okát mindenképp kivizsgálni tervezik. 

„Jelenleg nem ismert, hogy az emberi fejlődés során mikor jelenik meg az elsődleges hallókéreg preferenciája a pozitív emberi vokalizációk iránt, és hogy ez egyedülállóan emberi tulajdonság-e” – mondja Stephanie Clarke idegkutató.

A halláskutatás legújabb ismeretei a kutatók várakozása szerint utat nyithatnak a tudomány egyéb aspektusai felé is. Régóta sejtik, hogy a hallás valamiképpen összefüggésben van az Alzheimer-kórral is, s immár az ez irányú vizsgálatok is szélesebb mederben folyhatnak majd.