Manapság egyre többen tapasztalják, hogy a légúti betegségekkel összefüggő panaszok mennyire el tudnak húzódni, ezért sokan már a betegség első jelére gyógyszerek után nyúlnak. Szakemberek azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a megfázás elleni készítményeket csak indokolt esetben, bizonyos tünetek enyhítésére szabad szedni, odafigyelve a betegtájékoztatóban foglaltakra, különben előfordulhat, hogy többet ártanak, mint amennyit segítenek.
A megfázás elleni gyógyszerek mellékhatásai
„A megfázás elleni gyógyszerek veszélye, hogy gyakran álmossá teszik az embert” – emelte ki Eric Ascher, a Lenox Hill Kórház orvosa. Ez nem tűnik nagy dolognak, de nagyon is problémás lehet, ha valaki sokat dolgozik, vagy munkája során fontos döntéseket kell hoznia.
Annak ellenére, hogy vény nélkül kaphatók, az érintett gyógyszereknek akár súlyos mellékhatásai is lehetnek. Idetartozik
a szédülés, a magas vérnyomás, illetve a savas reflux.
A szakemberek néhány konkrét példát is hoztak. Elmondásukból kiderül, hogy az orrdugulás elleni dekongesztánsok szívdobogásérzést okozhatnak, míg az allergiás tünetek enyhítésére szolgáló antihisztaminok szedése az idősebb betegeknél zavartsággal vagy vizelettartási problémákkal járhat.
A paracetamoltartalmú láz-, és fájdalomcsillapítóknál pedig nagyon oda kell figyelni az adagolásra, mert hatóanyagukat a máj dolgozza fel, így túlzott használatuk májkárosodáshoz, vagy súlyos esetben akár halálhoz is vezethet.
További kockázatot jelent, hogy a megfázás elleni készítmények kölcsönhatásba léphetnek más betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerekkel. Éppen ezért szedésük előtt mindig ajánlott alaposan átolvasni a betegtájékoztatót.
Ilyen megfázás elleni gyógyszerek léteznek
Dr. Kóródy Ágnes háziorvos kérdésünkre elmondta, a megfázás elleni készítményeket gyűjtőfogalomként használjuk. Ez lefedi
- az úgynevezett nem szteroid típusú gyulladáscsökkentőket, amelyeket ebben az esetben lázcsillapításra, fájdalomcsillapításra használunk;
- a köptetőket, amelyek a letapadt váladék feloldásában segítenek a légutakban, így az a köhögéssel könnyebben tud távozni;
- a köhögéscsillapító szereket, amelyek mérséklik a köhögési ingert, és abban az esetben javasoltak, ha száraz, ingerköhögés alakul ki, azaz nincs váladék a légutakban.
- az orrsprayket, orrcseppeket, amelyek az orrnyálkahártya lohasztása révén segítenek az orrdugulás megszüntetésében.
- valamint a torokfertőtlenítő, szopogatótablettákat, amelyek ha érzéstelenítőt is tartalmaznak, helyileg fertőtlenítő, valamint fájdalomcsillapító hatást fejtenek ki, illetve gyulladáscsökkentő szerepük is lehet.
Idesorolhatók még a fenti készítmények különféle kombinációi is, amelyek kivétel nélkül elérhetők recept nélküli változatokban is.
Így fejtik ki hatásukat
A háziorvos szerint a vírusos eredetű légúti betegségeknél ezek a gyógyszerek úgynevezett tüneti szereknek minősülnek, vagyis a torokfertőtlenítőktől eltekintve nincs az antibiotikumokhoz hasonló vírusölő hatásuk.
Tehát szerepük a tünetek enyhítése, amíg a normális esetben helyesen működő immunrendszer legyőzi a fertőzés forrását.
„Természetesen megfázás esetén a legalapvetőbb, hogy a beteg pihenjen, illetve növelje a folyadékbevitelét. Ezzel már önmagában is nagymértékben támogatja szervezetét a kórokozókkal szembeni küzdelemben” – tette hozzá a háziorvos. Ám ez nem jelenti azt, hogy a megfázás elleni készítmények alkalmazása minden esetben szükségtelen lenne.
Amennyiben például a megfázás fájdalommal vagy a mindennapi tevékenységet vagy pihenést gátló fejfájással, végtagfájdalommal, torokfájással jár, a háziorvos szerint egyértelműen javasolt gyulladásgátló, fájdalomcsillapító hatású gyógyszert szedni.
39 fokot meghaladó láz esetén pedig szintén javasolt a lázcsillapító bevétele, mert a megemelkedett testhő szükségtelenül megterhelheti a szervezetet.
A lázat egyébként egy egészséges, felnőtt embernél nem kötelező csillapítani, mert a megemelkedett testhőmérséklet kedvez a fehérvérsejtek szaporodásának és működésének, ugyanakkor a kórokozók túlélési esélyét csökkenti.
„Amennyiben a váladék felszakadásához nem elegendő a bő folyadékbevitel, illetve az egyéves kor felett szintén ajánlott, köptető hatású méz fogyasztása, úgy a nap első felében érdemes köptető készítménnyel kiegészíteni a fentiek használatát” – tanácsolta a szakember.
A köhögéscsillapítók szedése előtt viszont ajánlott kikérned orvosod tanácsát, mert ha a köhögéssel váladék ürül, és ez akadályba ütközik, a megrekedő nyák további szövődmények kialakulásához vezethet.
Ezért sem ajánlott a két készítmény együttes alkalmazása.
Ekkor kell orvoshoz fordulni
„A tünetek megjelenését követően, az első három napban, amennyiben egyébiránt egészséges páciensről beszélünk, vagy olyan felnőttről, akinek ismert, kezelt, jól beállított krónikus betegsége (pl. magas vérnyomás) van, nyugodtan megkezdheti a gyógyszerek előírás szerinti szedését önállóan is” – szögezte le a háziorvos.
Az enyhe torokfájás megjelenésekor, korai szakaszban megkezdett torokfertőtlenítő kezelés jelentősen mérsékelheti a betegség további lefolyását is.
Súlyos orrdugulás esetén megengedett az orrcsepp alkalmazása is, de számolni kell vele, hogy az egy hét után már függőséget okozhat, vagyis a gyógyszer nélkül az orr nyálkahártyája tartósan megduzzadhat, illetve jelentősen ki is száradhat. Ennek elkerülése végett érdemes tengervizes készítményeket használni, vagy egyszerűen inhalálni.
„Azonban amennyiben valaki krónikus betegségben szenved, és nem biztos benne, hogy az általa szedett gyógyszer kombinálható-e bármely más fenti készítménnyel, vagy várandós, szoptató kismamaként nem tudja, hogy állapota megengedi-e bizonyos gyógyszerek használatát, mielőbb kérdezze meg háziorvosát, kezelőorvosát. Példának okáért veseelégtelenséggel élő betegek esetén a nem szteroid gyulladásgátlók alkalmazása erősen mérlegelendő, hiszen hosszú távú használatuk, valamint esetleges túladagolásuk erősen ronthat a beteg állapotán” – jegyezte meg dr. Kóródy Ágnes.
A háziorvos szintén azt javasolja, hogy ha többfajta készítmény szedését fontolgatod, feltétlenül olvasd át a betegtájékoztatót, hogy kiderüljön, mit és mekkora mennyiségben tartalmaznak, mivel az egyes hatóanyagok mennyisége összeadódva meghaladhatja a napi biztonságos dózist.
Amennyiben a tünetek három nap után nem enyhülnek, és a beteg állapota romlik, további orvosi ellátás szükséges.
Fontos tisztában lenni azzal is, hogy vannak bizonyos ételek és gyógyszerek is, amelyeket nem szabad együtt fogyasztani. Erről alábbi cikkünkben olvashatsz bővebben.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
