kukorica evés

A főtt kukorica a magyarok egyik közkedvelt nyári csemegéje, ami a nagy melegben is jól csúszik. De vajon mi történik, ha sokat eszik belőle az ember? Milyen előnyei, hátrányai lehetnek, és kell-e tartani a mértéket? Dr. Patricia Varacallo háziorvos kipróbálta, milyen hatása lehet, ha mindennap kukoricát eszik, hogy választ adhasson a kérdésekre.

A kukorica egészségügyi hatásai

Ha kukoricát eszel, nem csak az ízlelőbimbóidat teheted boldoggá, számos egészségügyi előnyre is szert tehetsz. Mivel a kukorica oldhatatlan rostokat tartalmaz, alacsony a glikémiás indexe, vagyis lassan emésztődik meg, és nem bolygatja meg a vércukorszintet.

Egy közepes méretű kukorica (amely nagyjából 90 grammos) tápanyagtartalma a következők szerint alakul:

• 98 kalória
• 23,5 gramm szénhidrát
• 0 gramm koleszterin
• 0,78 gramm zsír
• 2 gramm rost
• 3 gramm fehérje

Egy, a Food Science and Human Wellness című folyóiratban publikált 2018-as tanulmány szerint a kukoricában található tápanyagok és fitokemikáliák kombinációja csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás kockázatát, valamint javíthatja az emésztőrendszer egészségét.

Ez annak is köszönhető, hogy a kukorica értékes mikrotápanyagokat, köztük A-, B-, E- és K-vitamin tartalmaz. Mint ismert, az A-vitamin támogatja a látást és az immunrendszer egészségét, a B-vitaminok fontosak a szervezet energiaellátásához és az agyműködéshez, az E-vitamin antioxidánsként védi a sejteket, a K-vitamin pedig elengedhetetlen a véralvadáshoz és az erős csontozat fenntartásához. Mindezeken túl a kukorica olyan ásványi anyagokat tartalmaz, mint a magnézium, a foszfor és a kálium, amelyek hozzájárulhatnak a megfelelő szívritmushoz, illetve javíthatják a csontok erősségét és az idegműködést.

A kukorica gazdag fenolsavakban is. Ilyen például a ferulinsav, amely csillapíthatja az öregedés hatásait, és csökkentheti a gyulladást, a kumársav, amely semlegesítheti a szabad gyököket, valamint a sziringinsav, amely a vércukorszint szabályozásában játszott szerepéről ismert.

Kiváló forrása a karotinoidoknak és flavonoidoknak, köztük az antocianinoknak is, amelyek a sejtkárosodás ellen védelmet nyújtva csökkenthetik a rák kockázatát.

Ez történik, ha mindennap kukoricát eszel

A kukorica frissen, fagyasztva vagy konzervként fogyasztható, akár mindennap is, de a vajjal és a sóval érdemes csínján bánni. Amikor az orvos kipróbálta, mi történik, ha egy héten át napi rendszerességgel kukoricát eszik (mellette más zöldségeket, gabonaféléket is fogyasztott, ügyelve rá, hogy elegendő fehérjéhez és zsírhoz jusson), több változást is tapasztalt.

Az első dolog, amit észrevett, hogy jóval energikusabbnak érezte magát, ami a kukorica szénhidráttartalmából adódhatott. A kukorica szénhidrátjai a cukros ételekhez képest hosszabb időre látják el a szervezetet energiával, anélkül hogy kiugrásokat okoznának a vércukorszintben.

Ide kapcsolódik a rendszeres kukoricafogyasztás egyik hátránya. Magas keményítőtartalma miatt a kukorica gondot okozhat az érzékeny gyomrúak számára, és nem a legjobb választás azoknak sem, akik korlátozni akarják szénhidrátbevitelüket. Érdemes számolni azzal is, hogy a kukorica nem tartalmaz annyi fehérjét, mint más gabonafélék vagy hüvelyesek, ami szintén hátrányként említhető.

Fontos kiemelni, hogy a tápérték tekintetében különbség lehet a friss, a fagyasztott és konzerves kukorica között.

Jó és rossz is lehet a gyomrodnak

Sok múlik azon, hogy mennyi kukoricát eszel, illetve mennyire változatos az étrended. Ha odafigyelsz, hogy táplálkozásod kellően kiegyensúlyozott legyen, és más tápláló ételeket is fogyasztasz, kisebb valószínűséggel tapasztalhatsz emésztési problémákat.

„Miután egy hétig mindennap kukoricát ettem, észrevettem néhány határozott pozitívumot a gyomrom és a bélrendszerem általános egészségében, a benne található oldhatatlan rost miatt” – emelte ki dr. Patricia Varacallo.

Ez a rostfajta gördülékenyebbé teszi az emésztőrendszer működését, és megakadályozza a székrekedés kialakulását. A kukorica ráadásul prebiotikumként is működik, és táplálja a „jó” baktériumokat a bélrendszerben. Ha a kukoricaevés után puffadást tapasztalsz, az annak az eredménye, hogy bár az emésztőrendszered képes lebontani a kukoricaszemek tápanyagokban gazdag belsejét, a cellulózból álló külső héjjal nem tud megbirkózni. Az emésztetlen cellulóz így erjedésnek indulhat a belekben, miközben gázokat termel.

A szívműködést is befolyásolhatja

A kukorica rostjai és antioxidánsai jótékony hatással lehetnek a szív egészségére. Fogyasztása segíthet fenntartani az egészséges vérnyomást, és csökkentheti a krónikus szívbetegségek kockázatát.

Nem elhanyagolható azonban, hogy milyen formában fogyasztod. A tejszínes, rakott kukoricás ételek például gyakran tele vannak kalóriával, zsírokkal és sóval, ami nem előnyös a szívnek. Éppen ezért jobban jársz, ha főtt, grillezett vagy párolt formában fogyasztod.

A gyulladásokban is szerepe lehet a kukoricának

A kukoricát alapvetően nem tekintik gyulladáskeltő élelmiszernek, de nem minden kukoricaalapú élelmiszer egyforma. A magas fruktóztartalmú kukoricaszirup és más kukoricaalapú édesítőszerek, amelyek számos feldolgozott élelmiszerben, köztük a süteményekben, kekszekben is megtalálhatók, hozzájárulhatnak a gyulladások kialakulásához, ezáltal növelve a cukorbetegség és az elhízás kockázatát. A szakemberek ezért azt javasolják, hogy kerüld a kukoricaszirupot tartalmazó termékeket.

Akkor érdemes mindennap enni vagy nem?

Az orvos az egyhetes kísérlet után úgy vélekedett, a válasz nagyban függ a személyes preferenciáktól és a szervezet reakciójától. A kukorica ugyan tele van jótékony tápanyagokkal, de fontos figyelembe venni rost- és keményítőtartalmát, amelyek egyeseknél emésztőrendszeri problémák forrásai lehetnek. Ha szereted a kukoricát, nem vagy rá allergiás, és fogyasztását követően nem tapasztalsz kellemetlenségeket, jó ötlet lehet legalább heti néhány alkalommal beépítened az étrendedbe – megfelelő mértékletesség mellett.

Ha már itt tartunk, vajon mennyi ideig kell főzni a kukoricát? Ide kattintva megtudhatod a választ!