kivi vérnyomás

Valódi vitaminbomba, a szőrös, barna külsejű déligyümölcs. Pár évtizeddel ezelőtt még egzotikusnak számított, azonban mára egész évben ehetjük, a kivi ráadásul egy ideje Magyarországon is megterem.

Déligyümölcsként ismerjük, s azt gondolnánk, Európában talán a mediterrán területeken terem. Éppen ezért meglepő lehet, ha azt olvassuk, bizony hazánk is feltörekvőben van, s hamarosan akár kivinagyhatalom is lehet. A furcsának tűnő információ azonban immár tényeken alapszik. A szigetvári Szőlőhegyen tavaly egyetlen parcellán több mint másfél tonna kivit termesztett a hazai úttörő, Ujházi Tamás.

A globális felmelegedés kiaknázható

A télálló gyümölcsöt októberben szüretelik, a napokban is folyik a munka a dél-magyarországi kisváros melletti hegyen. Az eddig csak a szőlőtermesztésre használt lankákon azonban az utóbbi években egyre nagyobb mennyiségben jelentek meg a látszólag oda nem illő fák is. Ujházi Tamás még 2017-ben ültette az első fákat a szigetvári Zsibóti-Szőlőhegyen. A borászattal és szőlészettel is foglalkozó gazda 80 fát ültetett elsőre, ma már 1,2 hektáron termeli a barna, szőrös gyümölcsöt.

A kivitermesztő gazda a napokban az Agroiformnak adott interjújában mesélt arról, miért gondolta, hogy érdemes az első fákat elültetni a hazai földben.

„Sokat olvastam és sokat kérdeztem hazai termesztőket a kivi növényről, így tudtam meg, hogy a kivinek nincsen ismert betegsége Magyarországon, így nem is kell permetezni a termesztés során. Több helyen beszámoltak róla, hogy mennyire jól érzi magát a növény hazánk klímáján – ez is biztatott arra, hogy belevágjak a kivitermesztésbe. Természetesen a gyümölcsét is nagyon szeretem, és azon túl, hogy milyen finom, egészséges is: duplaannyi C-vitamin van benne, mint egy citromban” – mondta. 

Tenyérnyi vitaminbomba

A kivi nemcsak C-vitaminban, de E- és K-vitaminban, folsavban és káliumban is bővelkedik. Tele van antioxidánssal. Rostos, alacsony kalóriatartalmú gyümölcs, mely akár a diétázók számára is megfelelő mennyiségben biztosít számtalan vitamint és nyomelemet anélkül, hogy szervezetüket megterhelné, hiszen jelentős része víz. A rendszeres kivifogyasztás csökkenti a megfázás és influenza kialakulásának kockázatát.

Mivel magas a rosttartalma, az emésztésre is jótékony hatással van, a bélműködést is aktívan képes támogatni, actinidin enzimtartalma miatt elősegíti a jótékony bélbaktériumok jelenlététét és szaporodását is. Főként igaz ez, ha héjával együtt fogyasztjuk, ugyanis a kivire is igaz a mondás, hogy héjában a vitamin. A barna köpeny igazán gazdag folvsavban és E-vitaminban egyaránt. 

A vérnyomást is csökkenti

Számtalan kutatás zajlott már, amely a kivi egészségre gyakorolt hatásait vizsgálta. Ezek alapján tudjuk, hogy kiválóan működik antioxidánsként, azaz képes a szabad gyököket lekötni. Segíti szervezetünkben a vas felszívódását, amennyiben magas vastartalmú élelmiszerekkel együtt fogyasztjuk. C-vitamin-tartalma miatt az immunrendszert is képes támogatni, nem véletlen, hogy tipikusan telente kerül az asztalra belőle nagyobb mennyiség – bár ezt természetesen az is segíti, hogy kifejezetten jól állja a hideget. 

Mivel úgynevezett utóérő gyümölcs, azaz a betakarítást követően, leszedett állapotban éri el állapota csúcsát, akár egész télen, folyamatosan ehetjük. 

Befolyással van a koleszterinszintre is, ha naponta esszük, képes a HDL-, azaz a jó koleszterinszint növelésére. A vérnyomásra is jó hatással van. Napi három szemet fogyasztva mind a szisztolés, mind a disztolés vérnyomásérték hatékonyabban csökken, mint ha például almát ennénk – pedig a változatos színű, kerek gyümölcsünk is kifejezetten jól hat a szívükre. A kivi azonban még inkább. 

Nem véletlenül kezdték el többen is termeszteni hazánkban is. A déli területek egyre melegebb éghajlata kifejezetten kedvez ennek a gyümölcsnek is, a régi, megszokott gyümölcsfajtákkal ellentétben, melyekből egyre kevesebb terem meg a hazai talajon a felmelegedés miatt, a kivi az egyik olyan újdonság, ami megoldást jelenthet a magyar gyümölcstermesztők problémáira. Mivel nincs olyan károkozó, ami ártana neki, kis energiabefektetéssel, vegyszermentesen és nagy biztonsággal hoznak majd termést a hazai gyümölcsfák. 

Akár a mi kertünkben is megélhet

Ráadásul a szakemberek szerint nem is ördöngösség termeszteni, akár mi magunk is megpróbálkozhatunk vele, ha megfelelő helyen élünk ahhoz, hogy a szélsőségesen hideg napok miatt kelljen aggódni. Mivel őshazája Kína azon területein található, melynek klímája a magyar éghajlathoz hasonló, az ország jelentős részén igencsak jól érzi magát. A kivi az átlagos, kissé savas kerti talajt szereti a legjobban, napos, enyhén félárnyékos helyen. Érdemes földbe ültetni, a balkonon valószínűleg nem terem meg, a kertben azonban igen.

Fontos, hogy a legtöbb fajtája kétlaki, azaz külön porzós és termős fái vannak, így általában egy példánynál többre lesz szükségünk, ha kivitermesztésbe fognánk. A fákat egymástól legalább 2 méterre célszerű ültetnünk, hogy legyen helyük növekedni, hiszen kiterjedt, ernyőszerű lombkoronája nagy helyet foglal majd. Éppen a fa alakjának köszönhetően lugasként vagy dekorációs célból is használhatjuk, az ernyőszerű képződmény különleges dísze lehet kertünknek.