A Hold évezredek óta lenyűgözi az embert. Az ókori civilizációk szinte mindegyike istenként, sőt istennőként tisztelte, a Hold az alapja a legtöbb naptárnak és ünnepnek. A holdciklusok és a nők menstruációs ciklusa közötti hasonlóság miatt nőnemű princípiumnak tartották; szemben a Nappal, amely a férfierő szimbóluma volt.
A Hold hatása az egészségre és az emberi viselkedésre ugyancsak régóta foglalkoztatja az emberiséget. Arisztotelész, majd az ókori római filozófus, idősebb Plinius azt állította, hogy a Hold „minden dolgokon áthatol”, így hatást gyakorol az árapályra, a tengeri élővilágra, a növényekre, az állatokra – és mivel az agy a „legnedvesebb” szervünk (legalábbis Plinius szerint), a Hold ugyanúgy befolyásolja, mint például a tengert.
Holdkórosok és vérfarkasok
Az ókorban úgy vélték, a pszichózist és az epilepsziát is a Hold okozza – a lunatic szóban nem nehéz felismerni a Hold latin nevét. (Későbbi magyar megfelelője, a „holdkóros”, szintén árulkodó.) Az idők folyamán számtalan hiedelem és mítosz kapcsolódott a Holdhoz, amelyek közül a legismertebbek talán a vérfarkasok, akik minden teliholdkor emberi mivoltukból kivetkőznek, viselkedésük kontrollálhatatlan, és bármire képesek.
A vérfarkasmítosz a fantázia szüleménye, de a Hold befolyása a különböző élőlények biológiai ritmusára nagyon is valós jelenség.
A vízbe áztatott bab több vizet szív magába, és a fák törzsének átmérője megnő, amikor a Hold növekszik.
A vörös rákok petéiket mindig éjjel, dagály idején, a Hold utolsó negyedében rakják le, a bolíviai éjimajom pedig szintén teliholdkor a legaktívabb.
A telihold hatásai
Ami az emberi tevékenységet illeti, bizonyított, hogy a telihold növeli az erőszakot mind a börtönökben, mind az utcákon. Egyesek szerint a nők is gyakrabban szülnek teliholdkor – bár ezzel kapcsolatban ellentmondásos adatok vannak. A pszichés betegséggel küszködők tünetei súlyosbodnak telihold hatására, és ilyenkor az öngyilkosságok száma is megnő. Arról nem beszélve, hogy mindenkinek van legalább egy olyan ismerőse, aki állítja: telihold idején rosszul alszik.
Később alszunk el, és hamarabb ébredünk
2013-ban a svájci Bázeli Egyetem tanulmánya volt az első, amely tudományos igényességgel szólt a rossz alvás és a telihold kapcsolatáról, és kimutatta, hogy az emberek jó része alvászavarokra számíthat teliholdkor és az azt megelőző napokban. 2021-ben újabb tanulmány bizonyította be, hogy az alvási ciklusok ingadoznak a 29,5 napos holdciklus során. A tanulmányt az tette igazán érdekessé, hogy gyökeresen különböző körülmények között élő résztvevők ugyanazt a hullámzást tapasztalták az alvás minőségét illetően, az Észak-Argentína őslakos közösségeiben élők éppúgy, mint a seattle-i egyetemisták. Meglepő módon a közösség elektromos áramhoz való hozzáférése sem befolyásolta az eredményeket. A tanulmány szerint tehát telihold idején a résztvevőknek öt perccel tovább tartott elaludniuk, 20 perccel korábban ébredtek a szokásosnál, tovább tartott a REM-állapot elérése, és 30%-kal csökkent a mélyalvás mennyisége.
Hogyan befolyásolhatja a Hold az alvásunkat?
Arra mindeddig még nem derült (hold)fény, hogy mi okozza ezt a jelenséget. Annyi bizonyos, hogy a telihold fénye befolyásolhatja a szervezet belső óráját és az alvás elősegítéséért felelős melatonin termelését. Cirkadián ritmusunk egyik legfontosabb kialakító tényezője a fény; így egyes feltételezések szerint elképzelhető, hogy valóban a Hold fénye zavar bele éjszakai pihenésünkbe. Ugyanakkor a teliholdra érzékenyek felhős éjjeleken és ablaktalan szobákban is érzékelik a rosszabb alvásminőséget, nem beszélve arról, hogy a mai fényszennyezési viszonyok mellett a holdfény nem igazán számottevő. Az is elképzelhető, hogy evolúciós okai vannak a felszínesebb alvásnak, hiszen aki szabadban, teliholdnál éjszakázott, nagyobb valószínűséggel ébredt fel a veszélyre és maradt életben, ha kevésbé mélyen aludt.
Mágneses tér és gravitáció
Egy másik magyarázat szerint a telihold hatással lehet a Föld mágneses terére. A Hold képes elektromágneses fluktuációt okozni: ahogy a Hold minden hónapban a Föld körül kering, a telihold fázisában áthalad a Föld elektromágneses mezejének geomágneses uszályán. Ezáltal a Hold felszíne negatív töltésű lesz, ami befolyásolhatja a Föld elektromágneses mezejét. Az emberek is érzékenyek lehetnek ezekre a változásokra: fejfájás, vérnyomás-ingadozás és szívritmuszavarok jelentkezhetnek ilyenkor.
Létezik az az elképzelés is, miszerint a Hold gravitációs ereje gyakorol hatást az emberi egészségre, így az alvás minőségére is. Mindez azon a tényen alapul, hogy az emberi test nagyrészt vízből áll, és a Hold gravitációja érezhetően befolyásolja az óceánok árapályait. Ennek az elméletnek a kritikusai arra hivatkoznak, hogy a Hold gravitációs vonzereje rendkívül kicsi, a kutatók becslése szerint az árapály emberre gyakorolt hatása nem éri el az atom méretének egymilliomod részét.
Akármi is legyen az oka, jobban tesszük, ha betartjuk az alapszabályokat: lefekvés előtt nem eszünk nehezet, alaposan kiszellőztetünk, és nem nyomkodjuk a kütyüket. Sem teliholdkor, sem máskor.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés