frissen fogyasztva

Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt azoknak a száma, akik hisztaminintolerancia diagnózisa miatt szigorú diétára kényszerülnek, mert egy vérvizsgálat az úgynevezett DAO enzim csökkenését mutatta a szervezetükben. Az aktuális kutatások szerint a hisztaminintolerancia megállapításához azonban egyetlen laborvizsgálat nem elegendő, és nem áll rendelkezésre jelenleg egyetlen kiforrott diagnosztikus módszer sem a kórkép fennállásának igazolására.

Allergiaszerű tüneteket okozhat

A hisztamin részben a szervezetünk immunsejtjeiben termelődő, allergiás reakciók során élettani folyamatokban részt vevő, részben pedig bizonyos élelmiszerekkel a szervezetbe kerülő természetes anyag (úgynevezett biogén amin), amely lebontásáért a DAO (diamino-oxidáz) nevű enzim felelős. Ha ennek működése valamilyen okból gátolt vagy hiányos, akkor lassul a hisztamin lebontása a szervezetben, és az élelmiszerekkel magasabb koncentrációban bekerülő hisztamin esetlegesen allergiaszerű tüneteket okozhat.

„Az elmúlt két évben ugrásszerűen elterjedt az a magánlaborokban végzett teszt, amely során a DAO enzim aktivitását határozzák meg a vérben, és annak csökkenésekor hisztaminintoleranciát állapítanak meg. E mögött azonban nagyon kevés tudományos kutatás áll, és azok eredménye sem egyértelmű. A hisztaminintoleranciára jellemző tünetek és a DAO enzim mért aktivitása között nem áll fenn szoros kapcsolat. Ezt részben az is magyarázza, hogy az enzim aktuális aktivitását sok külső tényező, például alkoholfogyasztás vagy bizonyos gyógyszerek is befolyásolják” – mondja dr. Gönczi Lóránt, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika tanársegédje, hozzátéve: ha a hisztamint nagy mennyiségben visszük be a szervezetbe, akkor bármely egészséges embernek okozhat panaszokat. Egy ismert és dokumentált, de ritka kórkép a hisztaminmérgezés (hisztaminintoxikáció), amelynek során súlyos ételallergiához hasonló tünetek alakulnak ki a betegekben, például bizonyos halkonzervek (makrélafélék) fogyasztása után, hiszen ezek kimondottan nagy mennyiségben tartalmazhatnak hisztamint.

Ha bőrtünetek nem lépnek fel, és a beteg csak étkezés utáni hasmenésre, rosszullétre, émelygésre panaszkodik, akkor még sokkal több kórkép jöhet szóba, vagyis a diagnózis még nehezebben határozható meg – ismerteti az orvos.

Súlyosbító körülmények lehetnek

Bizonyos betegségek növelhetik a hisztaminintolerancia kockázatát. Ilyenek például a gyomor- és bélrendszeri rendellenességek vagy sérülések, a májbetegségek, a krónikus vagy extrém stressz, illetve, ha felborul az egyensúly a bél mikrobiomjában.
Emellett vannak olyan vényköteles vagy vény nélkül kapható gyógyszerek, amelyek megzavarhatják a hisztamint lebontó enzimet. Idetartoznak egyebek között a szívgyógyszerek, az antibiotikumok, az antidepresszánsok, az antipszichotikumok, az izomlazítók, a gyomor-bél rendszeri gyógyszerek, valamint néhány fájdalomcsillapító.

Ezeket az élelmiszereket jobb elkerülni

Számos olyan élelmiszer van, melyek fogyasztása nem ajánlott hisztaminintolerancia esetén. Általában az erjesztett élelmiszereknek a legmagasabb, míg a friss, feldolgozatlan élelmiszereknek a legalacsonyabb a hisztaminszintje. Egy elmélet szerint vannak élelmiszerek, amelyek bár önmagukban nem hisztaminban gazdagok, mégis beindíthatják a sejtek hisztaminfelszabadítását. Ezek a hisztaminfelszabadító élelmiszerek. Ezt az elméletet azonban tudományosan nem igazolták.

Magasabb hisztamintartalma az erjesztett tejtermékeknek, a fermentált és savanyított zöldségeknek, a pácolt húsoknak, az alkoholos italok közül a bornak, a sörnek és a pezsgőnek, a fermentált szójatermékeknek, az erjesztett gabonából készült pékárunak, a paradicsomnak, a padlizsánnak, a spenótnak, a fagyasztott, sózott vagy konzervhalnak van. A halakról érdemes tudni, hogy minél tovább tároljuk fagyasztás nélkül, annál több hisztamin képződik bennük. Ennek oka, hogy a hisztamint a halak bélrendszerében élő baktériumok állítják elő. 

Miután a hisztamin hőre nem bomlik, így ami a sütés-főzés előtt az ételben volt, nagyrészt utána is benne marad. 

A diéta segíthet, de jobb óvatosnak lenni

Az alacsony hisztamintartalmú étrend segíthet azoknak, akik a hisztamintartalmú élelmiszerekre különböző tünetekkel reagálnak. A tünetek igen változatosak lehetnek. Jelentkezhet bőrpír, csalánkiütés, fejfájás, szédülés, heves szívdobogás, orrfolyás, orrdugulás, nehézlégzés, puffadás, hasfájás, görcsök, hasmenés, hányinger, hányás.

A hisztamindiéta minden esetben egyénre szabott kell, hogy legyen, és elsősorban diagnosztikai eszközként szolgálhat. Ha orvosi felügyelet mellett több hétre kiiktatjuk az étrendünkből a hisztaminban gazdag ételeket, majd ezeket lassan visszavezetjük, képet kaphatunk arról, hogyan tolerálja a szervezetünk a hisztamintartalmú élelmiszereket.

Diéta esetén javasolt elkerülni a gyorsételeket, a feldolgozott élelmiszereket, helyettük csak friss, hűtőszekrényben tárolt élelmiszereket fogyasszunk.