Gyakran feltesszük a kérdést, hogy mi lehet a fiatalság titka. Szemezgetünk a kék zónákban élő, 100 év felettiek bölcs tanácsai közül, vagy éppen nem hagyjuk ki azokat a szűrővizsgálatokat, amelyeket a korunk indokolttá tesz. Nemrégiben egy rangos konferencián új válasz született arra, hogyan lehet hosszú és egészséges életünk.
Hány éves vagy valójában?
Egy szívgyógyászok számára megrendezett tudományos konferencián mutatták be azt a friss tanulmányt, amelyben összegyűjtötték azt a nyolc pontot, mellyel akár 6 évvel is lelassíthatjuk a biológiai öregedést. Ezek a fiatalabb szervezet áldásai mellett csökkenthetik a szív- és érrendszeri betegségek és az öregedéssel összefüggő egyéb betegségek kockázatát is.
A lista a következőket tartalmazza: jó minőségű alvás, dohányzásmentes életmód, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, megfelelő testsúly, egészséges vércukor- és koleszterinszint, illetve a vérnyomás normál tartományban tartása.
A kutatók a nyolc mérőszámot átlagolták, és a pontszám alapján az embereket magas, közepes vagy alacsony kockázati kategóriákba sorolták a szív- és érrendszeri állapotuk szerint.
A csoport a biológiai öregedés folyamatát is mérte a vizsgálatban részt vevők fenotípusos életkorának kiszámításával. A fenotípusos életkor a kronológiai életkoron, valamint az anyagcsere, a gyulladás és a szervek működésének mérésére kiválasztott kilenc vérvizsgálat eredményein alapul.
Az egyes személyek fenotípusos életkorának meghatározásához a kronológiai és a fenotípusos életkor közötti különbséget kiszámították, hogy megnézzék, gyorsabban vagy lassabban öregszenek-e kronológiai életkorukhoz képest.
A fiatalság titka nem csak a génekben rejlik
A tanulmányban részt vevő 6500 felnőtt esetében a kutatók azt találták, hogy a szív- és érrendszer szempontjából egészséges emberek fiziológiailag fiatalabbak a koruknál. Átlagosan kronológiai életkoruk 41, biológiai életkoruk viszont 36 év volt. A mind a 8 szempont alapján kiváló értékeket mutató alanyok eredményei még ennél is jobbak voltak, 6 évvel bizonyultak fiatalabbnak. Ugyanakkor akiknek rosszabbak lettek a szív- és érrendszerükkel kapcsolatos értékeik, a vártnál gyorsabb öregedést mutattak: a kutatásban az átlagéletkoruk 53 év volt, az átlagos biológiai életkoruk azonban már 57 év.
A legújabb tanulmányok erős kapcsolatot mutatnak e változások és az epigenetikai módosulások, különösen az életkorfüggő DNS-metilációs változások között. A DNS-metiláció változásának folyamatát gyakran epigenetikus órának nevezik, és bár egy átlagos ember élettartama körülbelül 100 év, az egyedek között eltérések lehetnek.
Szakértők szerint ez az óra jobban tükrözi egészségi állapotunkat – és a valós korunkat –, mint a születési anyakönyvi kivonatunk.
Az óra előrehaladásának üteme részben genetikailag öröklődött, de egyre nyilvánvalóbb, hogy az életmód, a környezeti tényezők és a társadalmi hatások is befolyásolhatják az öregedés ütemét.
Már ma módosíthatunk a programunkon
A tanulmány készítői arra a megállapításra jutottak, hogy ha a fent említett nyolc mérőszámunk megfelelő értéket mutat, az befolyásolhatja a génprogramjainkat, és visszaállíthatja egy fiatalosabb állapotba.
Az olyan életmódbeli tényezők, mint az étrend, az alvás és a testmozgás, mind módosíthatják az epigenetikai programokat.
A kutatás vezetői arra is kitértek, hogy mivel ezek a tényezők javíthatók, azoknak sem kell lemondani a hosszú és egészséges életről, akiknek esetleg egyik vagy másik pont még kihívást jelent. Akár már holnap elkezdheted a változást; például leteheted a cigarettát, vagy a napjaid része lehet a sport.
A tudósok szerint ezekkel a módszerekkel elérhető a halhatatlanságValós kérdés: vajon elérhetjük-e a biológiai, technológiai vagy digitális halhatatlanságot, lehetőleg a közeljövőben?
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
