Amikor a szülés témaköre kerül szóba, ami nagy valószínűséggel egy nő által átélhető legmagasabb szintű fájdalom, mindenki példákat keres a kínok érzékeltetésére. Egy másik nőnek persze nem kell ezt megmagyarázni, hiszen már attól kap valamiféle képet a folyamatról, ha képzeletben felerősíti a menstruáció idején jelentkező görcsöket. Na de hogyan érzékeltessük a férfiakkal, micsoda testi-lelki kitartásra, bátorságra van szükség ahhoz, hogy átvészeljük a szülést? Megpróbáljuk csonttöréshez, vesegörcshöz hasonlítani, amit ők is átélhetnek. Csakhogy ennek – s pláne az övön aluli rúgás témakörének – nincs túl sok értelme, ugyanis a két nem tagjai egyszerűen másképp érzékelik ugyanazt az egységnyi fájdalmat.
Hogy ez miért meglepetés? Azért, mert az utóbbi évezredekben az orvoslást a férfiak uralták. A férfitestből indultak ki, annak problémáit elemezték, annak érzékelését vizsgálták, és eszükbe sem jutott, hogy a nők nem kicsinyített, méhhel és mellekkel megáldott férfiak. Nem nézték meg, hogy a különböző szerek másképp hatnak-e a különböző nemek esetén, még csak arra sem figyeltek, hogy az autók töréstesztjénél megalkossanak egy plasztik-, női testű bábut, amely menstruálhat, de épp akár gyermeket is várhat, akinek mások a testarányai, a kötőszövetei, aki sokkal bonyolultabb, mint hogy egy alacsony férfibábuval helyettesíthető lenne. A fájdalomkutatást és az idegtudományt ugyanez a férfiközpontúság uralta, ennélfogva gondoljuk azt, hogy a fájdalom alapvetően azonos módon hat a férfi- és női testre. Ha fáj a feje valakinek, vegye be az azt csillapító gyógyszert, garantáltan ugyanabban a dózisban, hiszen mi különbség lehetne a nemek szerint? Mint kiderült, nagyon is sok.
A nők, a férfiak és a fájdalom
A nőkre például aránytalanul nagy hatással van a krónikus fájdalom. A férfiaknál nagyobb valószínűséggel számolnak be derékfájásról, nyaki, szájüregi és neuropátiás fájdalomról, és kétszer annyi nő számol be gyakori migrénről, fejfájásról, mint férfi. A kísérletileg kiváltott fájdalom kvantitatív értékelése során a nők nagyobb fájdalomérzékenységet mutattak, beleértve a mechanikai, elektromos, termikus és kémiai eredetű kínt is. Magyarul: ugyanaz a mértékű, kiváltó okú gyötrelem a nőknek egyszerűen jobban fáj.
Az állatkísérleteken túl
A szinaptikus fiziológia területén (amely azt vizsgálja, hogy az idegsejt más sejttel való kapcsolódása során az ingerület a szinapszisokban miként terjed az egyik sejtről a másikra) végzett kísérleteknél az állatok perifériás idegeit elektromosan stimulálták, így térképezve fel az idegek működését. Korábban szinte kizárólag hím vagy nem ivaros állatokon végezték a kutatásokat, még azután is, hogy a szinaptikus áramkörökben látható volt a nemek közti eltérés. Egy új tanulmányban viszont, amely a krónikus fájdalom hátterét próbálja kideríteni, már női alanyok vettek részt, ráadásul nem állatok, hanem emberek.
Egy 40 éve ismert fehérje hozott meglepetést
Egy speciális, a gerincvelőnkben élő, az idegsejtek közti kapcsolat kialakulásáért és az agy folyamatos megújulásáért felelős fehérje, a BDNF (Brain-Derived Neurotrophic Factor) fontos és összetett szerepet játszik a fájdalom feldolgozásában. Rövid időtávon felerősíti a fájdalomjeleket a gerincvelőben, hosszú távon pedig az ellenkezőjét teszi. Ezt a fehérjét 40 éve fedezték fel, és számos tanulmány vizsgálta már a fájdalomérzékelésben betöltött szerepét. Csakhogy szinte minden vizsgálatot kizárólag hím állatokon végeztek. Kiderült, hogy ez hiba volt, ugyanis az új kutatás során felfedezték, hogy a hímekkel ellentétben a BDNF nem tudta leszabályozni a gátló jelátviteli elemeket, és nem tudta felerősíteni a serkentő elemeket a nőstény patkányokban. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a gerincfájdalmak kezelésében a nemek közötti különbség a rágcsálóktól az emberekig végig megmaradt. A férfiakban és a nőkben ugyanaz a fehérje másképpen működik.
Azok a fránya hormonok
Amikor felmerült a kérdés, vajon miért van ez így, a szakértők a hormonok hatását kezdték vizsgálni. Amint eltávolították a nőstény állatok petefészkét, a BDNF elkezdte megfelelően csökkenteni a fájdalmat. Ez megegyezik a korábbi tanulmányokkal, amelyek a nők fájdalmát a magasabb ösztrogénszinttel hozták összefüggésbe. A felfedezésnek komoly következményei vannak, amelyek jóval túlmutatnak azon, hogy igen, a nők másként, gyakran erősebben érzik a fájdalmat. A kutatás lényeges eredménye az lehet, hogy a gyógyszergyártók elkezdik nemekre szabni a különféle gyógyszereket, terápiákat, amelyek így sokkal hatásosabban működhetnek majd. Rengeteg nő szenved krónikus fájdalomtól, mindenkinek érdeke hát, hogy megértsük, miként működik a női test, és hogyan csillapíthatjuk tényleg hatékonyan a kínokat.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés