Tanulmányok azt mutatják, hogy a stresszes időszakokban az emberek hajlamosak zsírosabb ételeket fogyasztani. Ez azonban csak tovább ront a stressz hatásain – derül ki egy új kutatásból. Sőt, a zsíros ételek fogyasztása olyan zavarokhoz vezethet, ami megnövelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Ez történik, ha zsíros ételeket eszel, amikor stresszes vagy
A Frontiers in Nutrition című tudományos folyóiratban publikált tanulmány megállapította, hogy ha az ember magas zsírtartalmú ételeket – például fagylaltot vagy csipszet – fogyaszt a stresszes események előtt, az káros hatással lehet az endothel, vagyis az érfal belső rétegét alkotó sejtek működésére.
Ezekből a sejtekből áll az ereket „bélelő” endotélium, amely ha megfelelően működik, részt vesz az erek összehúzódásában és ellazításában. Diszfunkciója viszont
az artériák eltömődésével és magas vérnyomással járhat, így megnövelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Így befolyásolja a stresszevés a véráramlást
A tanulmány szerzői szerint az egészséges, fiatal felnőtteknél az endotheliális funkció csökkenése a stresszes események után 15–90 perccel figyelhető meg. Más tanulmányok pedig már korábban kiemelték, hogy a zsíros és cukros ételek fogyasztása a stresszhelyzetek során káros hatással lehet az erekre, beleértve az endothelt is.
Már 8 hét alatt ilyen drasztikus változást idéznek elő az agyban a cukros és zsíros ételekMegvan a tudományos magyarázata, miért ízlik jobban a csoki és a lángos, mint a jégsaláta vagy a kelbimbó…
Tovább olvasomEzen tények ismeretében a szerzők úgy gondolták, a stressz és a zsírfogyasztás hatásai között lehet némi kölcsönhatás, ami tovább rontja a véráramlást.
Kétféle stressz létezik: az egyik hatalmas veszély, így ismerheted felAz akut stressz az élet velejárója, de ha krónikussá válik, súlyos egészségügyi problémákat okozhat mind lelkileg, mind fizikailag.
Tovább olvasom
A feltevés ellenőrzéséhez a kutatók 21 önkéntest toboroztak, akikkel egy két vajas croissant-ból álló reggeli elfogyasztása után egy 8 perces mentális stressztesztet végeztettek el. Ennek során egyre gyorsabban kellett fejben megoldaniuk matematikai feladatokat.
A teszt célja az volt, hogy szimulálja azt a stresszt, amelyet az ember egy átlagos napon átélhet.
A kutatók eközben egy „áramlás által közvetített dilatáció” néven ismert eljárás segítéségével ellenőrizték a résztvevők érrendszerének működését. Így sikerült megfigyelniük, hogy a zsíros ételek stresszes állapotban történő fogyasztása az érrendszeri működés 1,74 százalékos csökkenéséhez vezetett. Bár ez nem tűnik soknak,
korábbi tanulmányok kimutatták, hogy már a funkció 1 százalékos csökkenése is 13 százalékkal növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Sajtóközleményükben a kutatók kiemelték, a magas zsírtartalmú ételek fogyasztása negatív hatással volt a prefrontális kéreg oxigénellátására is, amely az agy magasabb szintű kognitív folyamatokért felelős területe. Egyelőre azonban nem világos, hogy a zsírfogyasztás hogyan akadályozza a stressz utáni felépülést.
Ösztönösen vágyunk a zsíros ételekre
A stressz miatt nagy mennyiségben szabadul fel a szervezetben a stresszhormonként ismert kortizol. A magas kortizolszint pedig összefüggésbe hozható a kalóriadús ételek, például a zsíros, a finomított gabonákat és hozzáadott cukrot tartalmazó feldolgozott élelmiszerek iránti megnövekedett vággyal.
A magas energiatartalmú ételek fogyasztása ugyan hasznos lehetett őseink számára, amikor egy ragadozóval kellett harcolniuk, vagy egy veszély elől kellett menekülniük, de most már tudjuk, hogy ez a stresszreakció egyáltalán nem tesz jót nekünk mentális vagy érzelmi stressz esetén.
Bizonyos ételek csökkenthetik a károkat
Általánosságban kijelenthető, hogy a bioaktív vegyületekben gazdag növényi alapú élelmiszerek – például a gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák és hüvelyesek – pozitív hatással lehetnek az endothel működésére.
Ezek az élelmiszerek bővelkednek antioxidánsokban és polifenolokban, amelyek gyulladáscsökkentő és értágító hatásúak.
Ilyen például az áfonya, a cékla, a szilva, a zöld tea és a gránátalmalé is, de a hideg vízi halakban, az algaolajokban, a diófélékben és a magvakban található ómega-3 zsírsavak szintén védőhatást gyakorolhatnak az érrendszerre.
Emellett a probiotikumok fermentált élelmiszereken vagy kiegészítőkön keresztül történő fogyasztása fokozhatja a bélmikrobiom diverzitását, ami összefüggésbe hozható az endothel működésének javulásával.
A probiotikumokról egyébként nemrég kiderült, hogy a Covid ellen is hatásosak lehetnek. Erről alábbi cikkünkben olvashatsz:
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
