Evés edzés előtt közben

A mai mozgásszegény, rengeteg kényelmi funkcióval tarkított, átlagosan ülőmunkát végző világunkban nélkülözhetetlen a rendszeres fizikai aktivitás, mely az egészséges életmód és életvitel egyik legfontosabb alappillére. Azonban ahhoz, hogy ez ne csak egy újabb elvégzendő teher, hanem igazi öröm és feltöltődés legyen, bizony szükséges néhány dologra odafigyelve ezt is okosan, tudatosan és átgondoltan csinálni.

A mozgás nemcsak az izmainkat edzi, hanem az anyagcserénket és a lelkünket is rendbe teszi, tulajdonképpen az egész életünkre pozitív hatással van. Emellett jót tesz az ízületeinknek, az emésztőrendszerünknek, segíti a fogyást, és a testtömegünket is a normál tartományban tartja. 

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) által megfogalmazott állásfoglalás szerint egészségünk megőrzése érdekében javasolt a heti 5-ször végzett, mérsékelt intenzitású testmozgás, amely legalább 30 percig tart, emellett heti 3-szor pulzusszámot növelő, élénk 20 perces időtartamú testmozgás ajánlott. Azonban ahhoz, hogy a napi sportolás során a lehető legtöbbet ki tudjuk hozni magunkból, nem árt néhány dologra odafigyelni.

Testünk az energiát elsősorban a szénhidrátokból nyeri. Alapesetben, a szénhidrátok, amelyekre aktuálisan nincs szükség, úgynevezett glikogénként, glikogénraktárakban tárolódnak. A szervezet elsődleges és leggyorsabban mozgósítható energiaforrása a vérben keringő vércukor. Ha a testünknek hirtelen energiára van szüksége (mert mondjuk megkezdtük az edzést), elsőként a vérben keringő, könnyen elérhető glükózhoz nyúl. Amennyiben sportolás előtt nem ettünk semmit, a vércukorszintünk már eleve alacsonyan lehet, és ez a szint tovább csökken amiatt, hogy a szervezetünknek a lehető leggyorsabban extra energiára van szüksége. Ezért nem ajánlatos például reggel, éhgyomorra futni: a vércukorszint ingadozhat, sőt akár le is eshet, és ez szédüléshez, rosszulléthez, teljesítményromláshoz és kimerültséghez vezethet, ami ennek tetejében még kudarcérzést is von maga után.

Mit együnk?

Érdemes extra szénhidrátokat fogyasztani, hogy a vércukorértékek rendben legyenek, például zabszeletet, kekszet, banánt/gyümölcsöket, mogyoróvajat, smooothie-t, zabkását.

Mikor együnk?

Fontos figyelni arra, hogy a táplálkozás és a sport között legalább fél-, de ételmennyiségtől és edzéstípustól függően akár két órának is el kell telnie. Ha kardioedzésre jársz, érdemes az óra előtt 1-1,5 órával enned utoljára, erősítő edzés esetén pedig két órával a sport előtt vegyél magadhoz valamit. Jóga vagy más lassabb, nyújtó mozgás előtt fél-háromnegyed órával már ne egyél. 

Amikor a vérben lévő elsődleges energiaforrás, a glükóz elfogy, azaz ebből már nem tudja a testünk biztosítani a szükséges energiamennyiséget, a szervezet a tartalékaihoz, a glikogénraktárakhoz fog folyamodni. Éppen ezért kiemelten fontos az, hogy a glikogénraktáraink edzés előtt fel legyenek töltve. 

A glikogénraktárak feltöltése

Ezt kiegyensúlyozott, rostokban és összetett (vagy más néven lassan felszívódó) szénhidrátokban bővelkedő minőségi táplálkozással tudjuk elérni és biztosítani. Figyelj arra, hogy edzés előtt könnyen emészthető ételeket egyél, mert ha nehezen emészthető, zsíros ételeket fogyasztasz, esetleg nagy adagokat falsz be, akkor a szervezetednek az összes energiáját arra kell összpontosítania, hogy ezeket feldolgozza. Ha emellett a munka mellett még extra feladatot kap (edzés), azt bizony rosszul viseli, ami abban nyilvánul meg, hogy nemcsak hasi diszkomfortérzést tapasztalhatsz, de a teljesítményed is romlik.

Edzés közben

Amennyiben hosszú órákig, intenzív izzadással járó mozgást végzünk, vitamin- és ásványianyag-pótlásra is szükség lehet, akár edzés közben is, hiszen testünk az izzadás során folyadékot és különböző elektrolitokat veszít (főleg nátriumot, káliumot, kloridiont és magnéziumot).  

Ilyenkor jönnek jól a különböző sportitalok, smoothie-k vagy gyümölcslevek.

Edzés után

Edzés után közvetlenül gyorsan felszívódó szénhidrátokkal visszatöltjük a glikogénraktárakat (például gyümölcsökkel, smoothie-kkal). Az edzés folyamán glikogéntartalékaink jelentősen lecsökkennek, ráadásul mivel az intenzív mozgás mikroszkopikus izomsérüléseket is okozhat, a gyorsabb és hatékonyabb regenerálódás érdekében a fehérjebevitelünkre is oda kell figyelnünk. 

Ezért ajánlott, hogy fehérjékben gazdagabb ételek és a lassú felszívódású szénhidrátok kerüljenek a tányérunkra, sok-sok friss zöldséggel együtt, lehetőség szerint minél hamarabb, kb. 1 órával edzés után.

Erre is figyelj!

Egy korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy szervezetünknek meghatározott bioritmusa/cirkadián ritmusa van. A testünk, a szerveink mind-mind adott időpontban tudnak a leghatékonyabban működni. Ezt a napirendet feltétlenül érdemes szem előtt tartani annak érdekében, hogy a különböző tevékenységeink során a lehető legnagyobb teljesítményt tudjuk nyújtani, legyen szó munkáról, magánéleti dolgokról, vagy akár sportról, mozgásról.

A bioritmusunk szerint az aktív sportolásra leginkább a délelőtt 11–12:00 óra és a délután 15:00–17:00 óra közti időszak a legalkalmasabb. Azonban sajnos csak nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, hogy a szoros és behatárolt napirendjük mellett ekkorra időzítsék a sportot. A legtöbben kénytelenek vagyunk – annak érdekében, hogy a rendszerességet tartani tudjuk – a kora reggeli vagy a késő délutáni/esti időszakra beszorítani azt a napi minimum félórás testmozgást, ami az egészségünk megőrzése érdekében ajánlott. Emiatt a szervezetünk már némi hátrányból indul, amit csak fokozunk azzal, ha nem megfelelő ételeket eszünk edzés előtt, vagy esetleg egyáltalán nem eszünk előtte és éhgyomorra kezdünk bele az adott napi testmozgásunkba. Ezt mindenképpen kerüljük el!