étel hűtés

A megmaradt ételek elfogyasztása nemcsak a pénztárcád szempontjából jó ötlet, hanem remek módszer az élelmiszerpazarlás ellen is. De azt tudtad, hogy bizonyos ételek egészségesebbek lehűtve, majd újramelegítve, mint frissen? 

Ez nem jelenti azt, hogy mostantól mindent, amit főzöl, tegyél be a hűtőbe, és csak később edd meg, de például a tésztával, rizzsel, krumplival működik a trükk. És ez nemcsak a közösségi médiában terjedő, újabb fölösleges hóbort, hanem van tudományos magyarázata. A főszereplő: a rezisztens keményítő. 

Mi az a rezisztens keményítő?

A keményítő egy komplex szénhidrát, ami glükózláncokból áll, számos növényi élelmiszerben megtalálható, és a szervezet sejtjeinek fő energiaforrása. De nem minden fajta keményítőt ugyanúgy dolgoz fel a tested. A normál keményítők lebomlanak és felszívódnak, ami miatt megemelkedik a vércukorszinted evés után.

Ezzel szemben a rezisztens keményítő ellenáll az emésztésnek, amíg el nem jut a vastagbélbe, ahol táplálja a jó baktériumokat, elősegíti az egészséges bélmikrobiom kialakulást, vagyis prebiotikus élelmi rostként működik.

A baktériumok erjesztik a keményítőt, rövid szénláncú zsírsavakká alakítják, amelyek gyulladáscsökkentő hatásúak, támogatják a szív- és érrendszer, valamint az immunrendszer működését. 

Mivel a rezisztens keményítő nem emésztődik meg, nem emeli meg a vércukorszintet sem. További előnye, hogy fokozza a teltségérzetet, ami segíthet csökkenteni a kalóriabevitelt anélkül, hogy éhesnek éreznéd magad. Emellett megelőzi a székrekedést, csökkenti a koleszterinszintet, és a vastagbélrák kockázatát is mérsékli. Mivel lassan erjed, kevesebb gázképződéssel jár, mint más rostok fogyasztása. 

A rezisztens keményítőnek több típusa létezik, természetes módon ezekben a növényekben található meg: 

• éretlen, zöld banán (ahogy a banán érik, a keményítő normál keményítővé változik);
• hüvelyesek (bab, borsó, lencse);
• teljes kiőrlésű gabonafélék;
• diófélék, magvak.

Ezt teszi az étellel a hűtés és az újramelegítés 

A főzés általában tönkreteszi az élelmiszerekben található rezisztens keményítőt. A frissen elkészített, még meleg ételben a glükóz kapcsolódása lazább, így a szervezet könnyedén meg tudja emészteni, és a vércukorszint megemelkedik. Ekkor jön a trükk, vagyis a hűtés, mert ilyenkor a normál keményítő egy része rezisztenssé válik. Minél tovább hűtjük a keményítőtartalmú ételt, annál több rezisztens keményítő képződik benne. Ajánlott az ételeket legalább 24 órán át hűtőszekrényben tartani 4 fokon vagy alatta. 

Az Asia Pacific Journal of Clinical Nutrition című szaklapban 2015-ben megjelent tanulmány kimutatta:

A módszer további előnye, hogy az így kialakult rezisztens keményítő hőállóbb, így az újramelegítés nem pusztítja el. Vagyis a megfőzött és lehűtött burgonya, fehér rizs és más keményítő tartalmú ételek egészségesebbek lehetnek a magasabb rezisztens keményítőtartalmuk miatt. 

Ez a fajta rost táplálja a jó bélbaktériumokat, és nem emeli meg olyan gyorsan a vércukorszintet. A legtöbbünk számára előnyös lehet, ha növeljük a rezisztens keményítő és általában a rostok mennyiségét az étrendünkben. Különösen hasznos lehet ez a cukorbetegeknek, és mindazoknak, akiknek figyelniük kell a vércukorszintjükre. 

Figyelj a maradék megfelelő tárolására

Ha ki szeretnéd próbálni ezt a módszert, ügyelj arra, hogy a maradék ételeket megfelelően tárold és hűtsd, mert ételmérgezés lehet a vége. A rizsben és más keményítőtartalmú ételekben megtalálható egy Bacillus cereus nevű baktérium, amely toxinokat termel, és gyorsan elszaporodik, ha szobahőmérsékleten hagyjuk a maradékot. 

Az el nem fogyasztott főtt ételt mindig két órán belül tedd hűtőszekrénybe. Ha nagyobb mennyiségről van szó, használj több kisebb edényt, hogy gyorsabban lehűljön. A maradékokat mindig alaposan melegítsd újra, a szakmai ajánlás szerint legalább 70 fok körüli hőmérsékletre. Ha nem fogyott el, három-négy nap múlva dobd ki a maradékot. 

Ha odafigyelsz az egészséges étkezésre, olvasd el, mit okozhat, ha túl sokat eszel ebből a népszerű köretből.