Miközben naponta újabb és újabb élelmiszereket illetünk a super food kitüntető címkéjével, egyre több alapanyagról nyer megállapítást, hogy karcinogén, azaz rákkeltő. Ugyan ma már megannyi gyógynövény, táplálékkiegészítő, szuper vitaminkészítmény, bioételek és reformétrendek is rendelkezésre állnak, hogy lehetőség szerint leginkább sose haljunk meg, a fogyasztásra ösztönző boltok polcain gombamód szaporodnak a tiltólistás ultrafeldolgozott élelmiszerek. Úgy tűnik, tudatosságunk a témában csúcsra járatott, de biztos van, amire még így sem gondoltunk.
Abraham Harold Maslow amerikai pszichológus az 1950-es években az emberi motivációt kutatva megalkotta azóta híressé vált szükséglethierarchiáját. A piramisábrázolással elterjedt viszonyrendszer legalapvetőbb emberi igényként a fiziológiai szükségletek kielégítését jeleníti meg, melyet rögtön a biztonság igénye követ. Vagyis, a táplálkozás és más testi szükségletek kipipálása után közvetlenül fizikai védettségünk veszélyeztetése foglalkoztat bennünket.
Így tehát, ha elképzeljük az egészséges életmód képzeletbeli tízparancsolatát, érthető, hogy a
- kiegyensúlyozott, egészséges és változatos táplálkozás,
- megfelelő folyadékbevitel,
- rendszeres testmozgás,
- elegendő mennyiségű,
- pihentető alvás és
- stresszmentes közeg mellett ott találjuk a
- káros szenvedélyektől való tartózkodás intelmét,
- a szociális kapcsolatok kiépítését és ápolását, de fontos, hogy teret kapjon a
- fenntarthatóság és a
- digitális méregtelenítés is.
Fenntarthatóság
A fenntarthatóság alapvetően összefügg biztonságos közegünk, életterünk megóvásával, környezetünk védelmével. Amit erről korábban csak fenyegető elméletekként olvashattunk, azok egy része mára kézzelfogható és mindannyiunk által megtapasztalt valósággá vált: a sorozatos földrajzi katasztrófák mellett az egyre „égetőbb” szárazság és vízhiány, az élelmiszerkészletek apadása, az egymásra licitáló, naponta megdőlő kánikularekordok. És ez még csak pár azok közül az intő példák közül, amik mellett ma már senki nem mehet el észrevétlenül, és a cselekvés igénye is egyre többekben jelenik meg.
A 3R: reduce, reuse, recycle, azaz az észszerűsített fogyasztás, újrafelhasználás, újrahasznosítás modellje mellett egyre többen teszik magukévá a kapszulagardróbok és egyéb zero waste kezdeményezések alapgondolatait, ami annál is inkább fontos, mert a kritikus tömeg elvét követve minden egyén magatartása számít. Vagyis, kicsiben, otthon mi magunk is sokat tehetünk a fenntarthatóságért, már akár csak azzal, ha nem csobogtatjuk feleslegesen a csapokból a vizet, szelektíven gyűjtjük a szemetet, előnyben részesítjük a tömegközlekedést vagy a kerékpárt a hagyományos üzemeltetésű gépkocsik használatával szemben.
De egészségünk megóvása érdekében a digitális méregtelenítés is legalább ennyire fontos. A viszonylag új keletű szókapcsolatot hallva legtöbben mobiltelefonjaink visszafogott használatára és például éjszakai alvás közben kellő fizikai távolságban tartására gondolunk, valamint a minket körülvevő elektroszmog lehetőség szerinti csökkentésre, netán a melatonintermeléshez szükséges teljes sötétség érdekében történő kütyüfény kiiktatására.
Digitális detox
A technológia (túlzott) használatával behatóan foglalkozó tudósok egyetértenek abban, hogy a közösségi média vagy általában az internet használata sok előnnyel jár, és gyakran kényelmünket fokozza, de a megfelelő arányok betartására fontos odafigyelni. Kutatási eredmények igazolják ugyanis, hogy, a fokozott és ismétlődő figyelemzavarok, az értelmi és az érzelmi intelligencia károsodása, a társadalmi elszigeteltség növekedése, az alvászavarok egyre gyakoribb előfordulása, de akár még bizonyos agyi fejlődési rendellenességek is összefüggésbe hozhatók a túlzásba vitt technológiahasználattal.
A kutatók abban is egyetértenek, nem érdemes megvárni, amíg a túlzott digitális eszközhasználat káros jeleket mutat emberi kapcsolatainkra és munkavégzésünkre nézve, valamint negatívan hat ki mentális, fizikai és pénzügyi egyensúlyunkra. Két, kis létszámú, de annál tanulságosabb kísérlet eredménye is a mértékletesség szükségességét támasztja alá. Azok a gyerekek, akik elvégezték a digitális méregtelenítést saját közegükben egy 2021-es kutatás kapcsán, valamint azok a nők, akik felhagytak közösségimédia-jelenlétükkel, pozitív hangulati változásaikról számoltak be, javult az alvásuk és csökkent a szorongásuk.
Így ess át fájdalommentesen a digitális detoxon
1. Iktass be szüneteket
Akár monitor előtt ülve dolgozol, akár kedvtelésből nézegeted a telefonodat, például ébresztőóra funkció segítségével iktass be kellő mennyiségű szünetet rendszeresen, amikor is eltávolodsz az eszköztől bizonyos időre, és hagyod magad kizökkenni.
2. Cserélj készüléket
A okosórák térnyerésének virágkorában furcsa tanácsként hangzik, és egyes gyártók körében elég népszerűtlennek is, mégis jól járhatsz vele, ha okostelefonodat egyszerű mobilra cseréled. Lehet mellette persze mindentudó készüléked, de ha nincs állandóan a technológia minden vívmánya kísértésbe ejtő közelségben, könnyebben maradsz néha mentes a digitális mérgezéstől.
3. Korlátozd a készüléked
Ha lecserélni nincs is szíved kedvenc (gyakran asszisztensnek, társaságnak vagy éppen státuszszimbólumnak hitt) okostelefonodat, vagy nem érzed reális elvárásnak magaddal szemben, legalább ne tedd tele olyan alkalmazásokkal, amelyek minden pillanatban könnyű szórakozási lehetőséggel kecsegtetnek, és mértéktelen görgetéssel fenyegetnek.
4. Zónásítsd az otthonod
Tiltsd ki a laptopot, a mobilodat, de még a tévét is a lakás bizonyos területeiről. Vagyunk már elég lusták ahhoz, hogy nem szaladgálunk majd csak ezért állandóan a digitális terű szobába, hogy üzeneteink után kajtassunk percenként, vagy egy új hír nyomába eredjünk, a többi helységben pedig nyugodtan élhetjük a hús-vér emberek régen normálisnak gondolt életét.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés