Ma reggel egy kis torokfájással ébredtél. Ha nem jellemző rád az egészségszorongás, valószínűleg a tegnap elfogyasztott fagyinak, vagy egy túlhűtött frissítőnek írod a számlájára. Aki viszont folyamatosan a saját vagy mások egészsége miatt aggódik, az egy ilyen mindennapos tünetből is azt a következtetést vonja le, hogy biztosan valamilyen daganatos megbetegedéssel küzd, és csak hónapjai vannak hátra.
Csak komoly betegségektől félnek
Akad olyan egészségszorongó, aki azonnal orvoshoz fordul, ám amikor a kezében tartja a negatív leleteket, az sem nyugtatja meg igazán. Ugyanis nem tudja kiűzni a fejéből a gondolatot, hogy valamilyen szörnyű baj vár rá. Ráadásul, mivel az aggodalma folyamatosan működteti a stresszért felelős hormonokat, egy idő után valóban valamilyen fizikai tünetet fog produkálni. Az agy ugyanis nem tud különbséget tenni a valós veszély és az általunk generált, képzelt stresszhelyzet között.
Esetükben pedig legtöbbször a félelem valamilyen komoly betegséggel kapcsolatos; általában extrém módon rettegnek a ráktól, a HIV-fertőzéstől, a stroke-tól vagy a demenciától, viszont attól nem szoronganak, hogy eltörik a lábuk, vagy influenzásak lesznek. Az egészségszorongás másik véglete az, amikor még a kötelező szűrővizsgálatokra se megy el, nehogy valami kiderüljön. Ám mivel félelme miatt kerüli az orvosokat, előfordulhat, hogy olyan betegségek hatalmasodnak el rajta, amelyet akár meg is lehetett volna előzni, ha korábban látja szakember.
Az egész életükre rányomja a bélyegét
Az egészségszorongó nem keverendő össze a hipochonderrel. Utóbbinak ugyanis elég, ha hall egy betegségről, már tudja is produkálni a tüneteket, míg előbbi akkor is aggódik, ha amúgy nincsen semmilyen jele, hogy valamilyen kór támadta meg. A félelem széles skálán mozoghat, attól függően, hogy éppen milyen élethelyzetben van. Ha sok a feladata, és nincs ideje magát figyelni, akkor nyugvópontra érkezik, ám abban a pillanatban, hogy saját maga kerül a fókuszba, fellángol a szorongás saját – vagy éppen szerettei – egészsége miatt. Sajnos, ez az amúgy is fojtogató helyzet gyakran egyéb betegségekkel, például kényszerességgel vagy pánikbetegséggel társul. Egy idő után pedig az egész életére hatással lesz a folytonos szorongás: rosszabbul alszik, nem tud megfelelően enni, vagy többet hiányzik a munkahelyéről, hiszen ideje tetemes részét orvosi várótermekben tölti.
Egy amerikai adat szerint az ottani társadalom nagyjából 4-5 százalékára jellemző az egészségszorongás, de a kutatók úgy gondolják, valószínűleg ennek a számnak inkább a kétszerese vagy akár háromszorosa közelebb van a valósághoz. Meglepő módon, a szorongásos betegségek sokkal inkább a nőkre jellemzőek, de az egészségszorongás ugyanolyan arányban sújtja a férfiakat, mint a nőket. A koronavírus-járvány pedig tovább súlyosbította azok állapotát, akik amúgy is hajlamosak voltak az egészségük miatt aggódni, hiszen évekre a mindennapjaik részévé vált egy olyan járvány, amely naponta szedett halálos áldozatokat.
Az egészségszorongást ritkán ismerik fel
Természetesen az, hogy odafigyelsz az egészségedre, nem jelenti azt, hogy egészségszorongó lennél. Sőt, az is fontos, hogy ha valamilyen tünetet érzékelsz, akkor mindenképpen menj el az orvoshoz. Ha azonban teljesen normális tüneteket – például, hogy elaludtad a karod, és ezért zsibbad – a közelgő szívinfarktus jelének veszel, akkor érdemes elgondolkodni, hogy talán túlreagálod a helyzetet.
A legnagyobb probléma, hogy az egészségszorongók általában nem gondolják, hogy túlzott a félelmük a betegségektől, sőt, gyakran azt hiszik, hogy valóban betegek, és valamit az orvos nem lát az ultrahangfelvételen, vagy elcserélték a leletét. Fontos tudni, hogy az ilyen típusú szorongástól szenvedők gyakran nem a saját, hanem a számukra legfontosabb szeretteik, például a gyerekeik egészségét is folyamatosan monitorozzák, és őértük is kétségbeesetten aggódnak.
Az egészségszorongásra való hajlamot növelheti, ha valaki amúgy is érzékeny alkat, vagy akadt szorongó a családban, esetleg a szerettei közül volt, aki súlyos betegségben szenvedett, vagy emiatt vesztette el. Az nem megoldás, ha a kétségeikre az a válaszunk, hogy semmi okuk aggódni, hiszen nincsen semmi bajuk. Inkább érdemes arra biztatni őket, hogy próbálják meglelni aggodalmaik gyökerét, és azt feldolgozni, esetlegesen szakember segítségével.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés