botox mellékhatás

A Clostridium botulinum baktérium által termelt anyag elképesztően népszerű, annak ellenére, hogy az egyik legerősebb méreg a világon: egykilónyival a komplett emberiséget ki lehetne irtani. Nagyon kis adagokban azonban ki is használhatjuk bénító hatását: a beinjekciózott verejtékmirigyek nem termelnek több kellemetlen váladékot, az izmok nem tudnak összehúzódni, így az általuk okozott ráncok is kisimulnak, a görcsös fejfájás is elmúlik, sőt a kancsalságot, a kontrollálhatatlan pislogást, a hólyagtúlműködést vagy az állkapocsgörcsöket is meg lehet vele szüntetni. A szert nemcsak embereken, de olykor még állatokon is használják, bizonyos esetekben például az állandóan ugató kutyáknál helyettesítheti a kegyetlen hangszalagátvágó műtétet. 

A botox kevéssé ismert mellékhatásai

A botox tehát legalább annyira hasznos, mint amennyire veszélyes, ha rossz kezekbe kerül. Bár a hagyományos orvoslásban is helyet kap, leggyakrabban mégis a szépészeti eljárásoknál használják. Csakhogy nem minden szakember elég felkészült a beadására – Angliában például nem kell hozzá orvosi végzettség –, és gyakran elfelejtik tájékoztatni a pácienst az esetleges mellékhatásokról is. Azt csak idén tudtuk meg, hogy a homlokba adott botoxinjekciók – pláne ha félévente ismételtetjük a kezelést – megváltoztathatják azt, ahogyan az agy értelmezi és feldolgozza mások érzelmeit. Az izom és az ideg közti kapcsolat megszüntetése – amely a botox működésének lényege – hatással van az agyunk működésére, s bizony az idegi kapcsolat átmeneti blokkolása arra is képtelenné tehet, hogy felismerjük mások érzelmeit, és megfelelően reagáljunk rájuk. 

Hogy működik az együttérzés?

Ha egy másik ember, mondjuk a barátunk éppen nagyon szomorú, akkor ehhez az érzéshez az arca, a testbeszéde is alkalmazkodik: száját lebiggyeszti, lefelé néz, a szemhéjai esetleg feldagadtak a sírástól, kerüli a szemkontaktust. Ahhoz, hogy ha elmeséli nekünk, mi történt vele, mi együttérzőek legyünk, fel kell ismernünk, hogy az adott jelek a szomorúságot jelképezik, ehhez pedig segítségül hívjuk a saját arcunkat. Önkéntelenül is utánozni kezdjük barátunk arckifejezését, szimuláljuk a szomorúságot, és már be is kattan az agyunkba, hogy milyen érzelemmel van dolgunk, s arra miképp kell reagálni. 

Azzal, hogy átvesszük a mimikáját, egy pillanatra a szomorúságát is megtapasztaljuk a másiknak, így pedig értelemszerűen könnyebb vele együttérezni. Ez az egész persze villámgyors és tudattalan folyamat. Csakhogy ha a botox segítségével átmenetileg blokkoltuk az izom-ideg kapcsolatot, akkor nem tudjuk úgy mozgatni az arcizmainkat, ahogy szeretnénk. Nem tudjuk utánozni a barátunk – kollégánk, gyerekünk stb. – arcmozgását, így a várt együttérzés is csökkent értékű lehet. 

Már Darwin is…

Az érzelmek és azok kifejezése már Charles Darwint is foglalkoztatták. A híres tudós azt feltételezte, hogy az érzelmek kifejezése vagy épp elfojtása – az arcon közvetlenül befolyásolja az említett érzelem átélését. Egyesek szerint ez azt is jelenti, hogy az érzelmek univerzális módon fejeződnek ki az emberi fajban, de ebben nagyon sok tudós között folyik vita. Azt viszont biztosan tudjuk, hiszen kutatások igazolták, hogy létező kapcsolat van az arc izommemóriája és az érzelmek agyi feldolgozása között. Olyannyira, hogy egyesek szerint a mimika átmeneti, részleges lebénítása akár a depresszióval való küzdelmet is megkönnyítheti.

Világszerte több mint 264 millió ember szenved depresszióban, és egyharmaduknál nem hatékonyak a rendesen szedett gyógyszerek és egyéb, elfogadott terápiák sem. Emiatt aztán a tudósok alternatív megoldások felé nézelődtek, így bukkantak a botoxra. A bánatizmok (a szemöldök között és az orr felett) beinjekciózása, leblokkolása valóban segít egyes pácienseknél. Ki tudja, a jövőben milyen egyéb kellemes vagy épp kellemetlen mellékhatást fedezünk még fel a botoxszal kapcsolatban?