Roppant sok embert érint napjainkban a demencia és az Alzheimer-kór. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint jelenleg mintegy 55 millió ember szenved időskorban a gondolkodás, az érzelmek és a társas képességek hanyatlásától, és minden évben körülbelül 10 millió ember válik érintetté. Magyarországon 200 ezren élnek ezzel a kórral. A demenciának sok formája van, ám messze az Alzheimer a leggyakoribb: az esetek 60-70 százalékában erről a kórképről beszélhetünk. Kutatók most úgy gondolják, hogy áttörést érhettek el a betegség kezelésében.
Ez történik az aggyal az Alzheimer-kór hatására
Noha az tényszerűen még nem ismert, hogy pontosan mi okozza a betegséget, azt már egy ideje felderítették a kutatók, hogy mi történik ilyenkor az agyban.
A mentális képességek csökkenéséért egy béta-amiloid nevű fehérje felhalmozódása felelős, amelynek hatására elhalnak az idegsejtek és az őket összekötő szinapszisok.
Bár minden kétséget kizáróan még nem bizonyított, egyre több jel mutat arra, hogy az immunrendszer hatékonyságának csökkenése felelős ezeknek az amiloidtömböknek a kialakulásáért. Fiatalabb korunkban ugyanis szervezetünk védekező mechanizmusai meg tudják akadályozni, hogy kórokozók jussanak el az agyba. Idősebb korban azonban már nem ez a helyzet, és az agyba kerülő kórokozók ellen veti be testünk a béta-amiloidokat. Ideális esetben a központi idegrendszer saját, védekezésért felelős sejtjei, a mikrogliák később eltakarítják ezeket a fehérjéket, ám idősebb embereknél bizonyos esetekben ehelyett kiterjedt gyulladást okoznak, ami további idegsejtek elhalásához vezet.
Több kutatás is alátámasztja ezt az elképzelést. Alzheimerben szenvedő betegek boncolása során gyakran találtak az agyban béta-amiloidokba zárt kórokozókat. Ráadásul az is bebizonyosodott, hogy ennek a fehérjének antimikrobiális tulajdonságai vannak. Ez pedig azt jelentheti, hogy az immunrendszer felturbózása hatékony lehet az Alzheimer megelőzésében. Ekkor terelődött a kutatók figyelme a BCG-oltásra.
Eddig nem sokra jutottak a kutatók
Több évtizedes kutatás eredményeként mindössze két új gyógyszert engedélyeztek a kór ellen. Mindkettő olyan antitesteket tartalmaz, amelyek hozzákapcsolódnak a fehérjéhez, és ezzel immunreakciót váltanak ki, így segítve elő, hogy a szervezet védekező sejtjei eltávolítsák a béta-amiloidokat. Noha ezek a gyógyszerek egyes betegeknél valamelyest lassítják az Alzheimer progresszióját, összességében nem jelentenek megoldást a betegségre. Ráadásul rendkívül drágák, így csak a gazdagok tudják megvásárolni őket. Az USA-ban a kezelés 26 500 dollárba, mintegy 9,5 millió forintba kerül. Az Európai Gyógyszerügynökség egyik készítményt sem engedélyezte.
Több mint 100 éve létezik a tbc elleni oltás
Az 1900-as évek elején egy orvos, Albert Calmette és egy állatorvos, Camille Guérin azt próbálta felderíteni, hogy hogyan terjed a szarvasmarhák körében a tbc. Ehhez tenyészteniük kellett a kórokozót, amihez a burgonya-glicerin-epe keveréket találták a leghatékonyabb alapnak.
Legnagyobb megdöbbenésükre azt vették észre, hogy a baktérium minden újabb generációja veszített fertőzőképességéből.
Sok-sok generáció után a megfertőzött állatok már nem betegedtek meg, sőt, védetté váltak a tuberkulózissal szemben. Felfedezésük hatására egészen új irányban folytatták kutatásukat, és 1921-ben megkapta az első ember az elkészült oltást – egy csecsemő, akinek édesanyja tbc-ben halt meg nem sokkal korábban. Így készült el a BCG-oltás, ami azóta emberek millióinak életét mentette meg.
Felvetődhet a kérdés, hogy miért lenne hatékony a tuberkulózis elleni oltás az Alzheimer megelőzésében. Rengeteg kutatás igazolja azonban, hogy a BCG-oltásnak általános immunrendszer-serkentő hatása van. (Korábban azt gondolták, hogy a koronavírus ellen is hatékony ellenszer lehet, ám ez később téves elképzelésnek bizonyult.) Egy 2020-as klinikai vizsgálat például azt mutatta ki, hogy az oltást követő 12 hónapban felére csökken a légzőszervi megbetegedések esélye. Sőt, a gyakorlatban is használják ezt az injekciót más betegségek, például egy bizonyos fajta húgyhólyagrák kezelésére. A BCG-oltás hatására ugyanis az immunrendszer megtámadja és elpusztítja a rákos sejteket, amelyeket korábban „nem vett észre”.
Olyan ez, mintha egy épület biztonsági rendszerét fejlesztenénk, hogy hatékonyabb és érzékenyebb legyen
– érzékeltette az oltás hatását Marc Weinberg, aki a Massachusettsi Kórházban végez kutatásokat az Alzheimerről. Az elképzelés szerint az immunrendszer erősítésével egyrészt meg lehetne akadályozni, hogy a kórokozók eljussanak az agyba, másrészt segíteni lehetne a mikrogliákat abban, hogy eltakarítsák a béta-amiloidokat.
Ígéretesek az első tesztek
Az első tesztek és kutatások mindenesetre optimizmusra adnak okot. Egerekben az oltás hatására visszahúzódott az agyban a gyulladás, és a kor előrehaladása ellenére jobbak maradtak bizonyos mentális kvalitások, mint például az emlékezet vagy a tanulási képesség. Egy jeruzsálemi egészségügyi intézményben azt vizsgálták meg, hogy a húgyhólyagrák ellen BCG-oltással kezelt páciensek körében hogyan alakult az Alzheimer-kór előfordulása. Az eredmények szerint a kezelést követő 8 évben azok körében, akik kaptak BCG-oltást, 2,4 százaléknál alakult ki a betegség, míg az oltatlanoknál ez az arány 8,9 százalék volt. 2019-ben nagyobb esetszámmal, a kort, a nemet, az etnikumot és az orvosi előtörténetet is figyelemebe véve Weinberg csapata megismételte a kutatást. 6500 beteget vizsgálva ők is arra jutottak, hogy a BCG-oltás jelentősen, mintegy 45 százalékkal csökkenti az Alzheimer kialakulásának esélyét.
Persze egyelőre nem véletlenül kezelik csak óvatos optimizmussal az eredményeket. A kutatások ugyanis arra nem alkalmasak, hogy ok-okozati kapcsolatot mutassanak ki az oltás és a betegség között. Elképzelhető, hogy valami teljesen más tényező hatására alakultak így az eredmények. A bizonyossághoz randomizált, kontrollált vizsgálatokra volna szükség. Ráadásul – mivel az Alzheimer nagyon lassú lefolyású betegség – hosszú évek szükségesek még a megfelelő adatok megszerzéséhez.
Ha kíváncsi vagy, pontosan hogyan hat az agyra az Alzheimer-kór, kattints ide!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
