Nem érsz oda a buliba, nélküled kezdődik minden színházi darab, annyi a közös baráti vacsoráknak. Nem azért, mert nem vágyakozol utánuk, hanem egyszerűen nem bírod nyitva tartani a szemed, és elalszol. Mélyen durmolsz, amikor másnak még csak éppen elkezdődik az este. Ha magadra ismersz, akkor valószínűleg a korai alvásfázis-szindrómában vagy érintett. Ez az alvászavar körülbelül háromszáz emberből egyet érintve okoz extrém pacsirtaéletmódot.
A cirkadián ritmus felelőssége
A cirkadián ritmust gyakran nevezzük a közbeszédben a test biológiai, belső órájának, ami általában egy nap köré szerveződik, és biológiai folyamatokat szabályoz, amik szabályos napszaki ritmus szerint ismétlődnek. Ezt tükrözik a latin szavak is – circa (körül) és diem (nap) –, melyekből a kifejezés áll. Ez a ritmus az élőlények veleszületett sajátossága, ami külső ingerek nélkül is működik, azonban ezek a külső tényezők hatással lehetnek rá. Például az alvásban azért is játszik fontos szerepet a sötétség-világosság kérdése, mert a melatonintermelés sötétség hatására fokozódik a szervezetünkben, és előkészíti azt a pihentető, mély alvásra. Normális esetben a cirkadián ritmus egy adott földrajzi helyen élő embercsoport esetén nagyon hasonló, kevés eltérést mutat. Ezt akár társadalmi biológiai órának is nevezhetjük, ami sokat segít nekünk az összehangolt élet kialakításában.
Eltolódott cirkadián és alvászavar
A korai alvásfázis-szindróma a cirkadiánritmus-zavarok közé sorolható. A zavar erősen genetikai meghatározottságú, 40-50% az esélye annak, hogy mi magunk is ebben az alvászavarban fogunk szenvedni, ha egy felmenőnk érintett benne. Az alvás minősége egyáltalán nem változik, ebben a működésben is tökéletesen ki tudjuk pihenni magunkat. A gond inkább a társadalmi órától való eltérésből fakad. A korai alvásfázis-szindrómásoknak nagyon korán fellövik a pizsit, és már hajnal kettő körül kipihenten ébrednek, és általában képtelenek visszaaludni az éber állapot miatt. Napi feladataikat képesek tökéletesen ellátni, inkább a szociális életük látja kárát a ritmus eltolódásának.
A gondot főleg az okozhatja, ha a családi együttlétek és baráti programok kihagyása túl nagy árat kezd jelenteni. A szociális kapcsolatok minőségére rányomhatja a bélyegét a korai álmosság, és ez nagy pszichés terhet jelenthet. Ilyenkor hajlamosak lehetünk lecsípni az alvásidőből, aminek kevesebb alvás és hasonlóan extrém korán kelés lesz a vége a korai alvásfázis-szindrómában érintetteknek.
Ezenfelül nagyon nehezen alkalmazkodnak váltott vagy éjszakai műszakban működő munkákhoz, és a délutáni órákban könnyedén balesetveszélyes lehet a rájuk törő álmosság.
Kezelési lehetőségek a magány oldására
Gyakran ez az alvászavar még segítheti is az iskolai vagy munkahelyi feladatok ellátását, hiszen azok sok esetben korán kelést igényelnek. Általánosan az érintettek nem jelentkeznek kezelésre, csak akkor, ha a szociális életük látja kárát. A túlzott elmagányosodás és frusztráció érthetően szenvedésnyomást okoz. A korai alvásfázis-szindrómát fényterápiával kezelik, hogy helyrebillentsék a cirkadián ritmust. Ilyenkor erős fényt juttatnak a retinába, amivel megpróbálják késleltetni a biológiai óránkat. Egy ilyen fényterápiás kezelés akár harminc-negyven percet is igénybe vehet, és mindenképp érdemes alváspecialista segítségét igénybe venni, aki segít nekünk megtalálni a megfelelő időpontot, amikor beleszólhatunk biológiai óránk ritmusába.
A CIKK SZERZŐJÉRŐL
Szabó Jennifer a Dívány pszichológus szakértője.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
