alvás öregedés

A fenti összefüggésre a University College London kutatói jöttek rá, akik egyebek között azt javasolják, hogy fél óránál tovább soha nem tartson a délutáni szieszta.

A délutáni alvás meggátolja az idegsejtek károsodását

Azt már régóta tudjuk, hogy az ebéd utáni szunyókálás különösen fontos szerepet játszik a fejlődés szempontjából gyermekkorban, ám az életkor előrehaladtával egyre kevésbé gyakori. A délutáni alvással összekötött pihenés sokaknál a nyugdíjba vonulás után nyer ismét jelentőséget. A brit tudósok által végzett kutatásban megkérdezett 65 év felettiek 27 százaléka számolt be arról, hogy napközben szunyókál.

Az agy általános egészségi állapota pedig fontos a demencia elleni védelemben, mely jelentősen összefügg az alvászavarokkal. A kutatás azonban arra nem terjedt ki, hogy az alvás segíthet-e megelőzni az olyan betegségeket, mint az Alzheimer-kór. 

Egyet azonban teljes biztonsággal állítanak a kutatók, akik szerint a rossz alvás idővel károsítja az agyat azáltal, hogy gyulladást okoz, és befolyásolja az agysejtek közötti kapcsolatokat. Éppen ezért van jelentős szerepe a rendszeres szunyókálásnak, ami megvédhet a neurodegenerációtól azáltal, hogy kompenzálja a rossz éjszakai alvást.

A DNS-ünk is árulkodik a szokásunkról

A kutatásban 35 ezer 40 és 69 év közötti brit állampolgár vett részt. A köztük lévő szundikálók és nem szundikálók genetikai állományát hasonlították össze. A kutatók 97 DNS-töredéket vizsgáltak meg, amelyekről úgy gondolták, hogy meghatározzák az emberek szokásszerű szunyókálásának valószínűségét.

A Sleep Health folyóiratban megjelent eredmények 15 köbcentiméteres különbséget mutattak a vizsgálatban részt vevők agya között. Ez azt jelenti, hogy a délutáni sziesztát beiktatók agya akár 15 köbcentiméterrel is nagyobb volt, ami arra enged következtetni, hogy az ő élettartamuk akár 2,5–6,5 évvel is hosszabb lehet.
A kutatók azt javasolják, hogy napközben ne aludjunk túl sokat, elegendő, ha fél órát szánunk a pihenésre.