Az agy károsodása már jóval korábban, legalább 15-20 évvel a klinikai tünetek, például a memóriazavarok vagy a demencia egyéb jelei előtt jelentkeznek azoknál, akiknél időskorukban nagy valószínűséggel számítani lehet a kognitív hanyatlásra.
Nem mindegy, hogyan lesz meg a nyolc óra alvás
Egy friss kutatás kiderítette, hogy az alvási ciklus felborulásával jelentkező alvászavarok az Alzheimer-kór korai jelei lehetnek. A vizsgálatot végző orvosok megállapították, hogy a központi idegrendszer jellegzetes klinikai és patológiai elváltozása nem az alváshiánnyal, hanem az úgynevezett töredezett alvással van összefüggésben.

Ha nem a javasolt módon szedjük az alvást segítő melatonin hormont, akkor előfordulhat, hogy épp este leszünk éberek, és napközben álmosak.
Tovább olvasom
Óriási különbség van ugyanis aközött, hogy valaki egybefüggően nyolc órát alszik éjszaka, vagy a nappali szunyókálás során egyórás etapokban pihen nyolc órát.
Egy fehérje a súlyos betegség oka
A kutatók az embereken és állatokon végzett vizsgálatokat követően a rossz alvást az agyban felhalmozódó amiloid fehérjék magasabb szintjével hozták összefüggésbe. Úgy gondolják, hogy az amiloid az Alzheimer-kór oka.
Az amiloidnak nevezett rendellenes fehérje a szervezetünkben termelődik, melyek összegyűlhetnek és lerakódhatnak a szervekben, valamint a szövetekben, befolyásolva azok normál működését. Az amiloid fehérje fokozatos lerakódásával pedig súlyos egészségügyi problémák és életveszélyes szervi károsodások alakulnak ki.

Az orvosok megfigyelték, hogy két hónap alatt a felborult cirkadián ritmusú egerekben sokkal több amiloid plakk alakult ki, mint a normál alvási ritmusú egereknél. A rosszul alvó egereknél ráadásul az amiloid fehérje normál, napi ritmusa is megváltozott az agyban. Ez az első adat, amely azt mutatja, hogy a cirkadián ritmusok megzavarása felgyorsíthatja a plakkok lerakódását.
ÍGY BEFOLYÁSOLJÁK AZ ALVÁSI SZOKÁSAID A RÁK VALÓSZÍNŰSÉGÉT
Korábban írtunk már arról, hogy a kutatók szerint ha napközben szundikálunk, olyan, mintha már a vacsora elfogyasztása előtt megettük volna a desszertet. Ráadásul az alvásszakértők szerint ezek a nap folyamán beiktatott szunyókálások befolyásolják a rák kialakulásának kockázatát is.
A betegek többet aludtak napközben
A vizsgálatot embereken is elvégezték, 189 idős felnőtt egészségi állapotát követték nyomon, akiknek az átlagéletkora 66 év volt. Közülük ötvenről kiderült, hogy alvászavarral küszködnek. Az orvosok a vizsgálat során arra lettek figyelmesek, hogy a preklinikai – vagyis a kutatás azon szakaszában, amely a klinikai vizsgálatok előtt zajlik – Alzheimer-kórban szenvedők cirkadián mintái töredezettebbek voltak, napközben többet voltak inaktívak, többször elbóbiskoltak, éjszaka pedig az átlagnál jóval aktívabbak voltak. A kutatók egyelőre nem tudják, hogy a rossz alvás hozzájárul-e az Alzheimer-kórhoz, vagy az alvási ritmus felborulása a betegség korai stádiumának tünete. Mindenesetre a cirkadián ritmusban bekövetkező zavarok a preklinikai betegség biomarkereként szolgálhatnak.

A vizsgálat eredményének tükrében az orvosok úgy látják, hogy a kognitív hanyatlást okozó betegség és a cirkadián ritmus felborulása közti összefüggés további kutatómunkát igényel annak érdekében, hogy megtudják, az alvásproblémák növelik-e az Alzheimer-kór kockázatát, vagy az Alzheimer-kór agyi változásai okoznak-e problémát az alvási és ébrenléti szokásokban.

Ha rosszul használjuk ezt a takarót, akkor nem csupán fáradtan ébredünk, de az egészségünket is károsíthatjuk.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés