ágy betét

Alvás közben az emberi test újratöltődik. Aki nem fordít kellő figyelmet erre a tevékenységre, olyan komoly következményeknek teheti ki magát, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, a depresszió kialakulása, anyagcsere-problémák megjelenése, egyre romló stressztűrő képesség, immun- és idegrendszeri zavarok létrejötte, vagy akár az elhízás. 

melyek közül jó néhányban a helytelen alvási póznak vagy nem megfelelő alátámasztásnak is nagy szerepe van.

Az alvás fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni

„Felmérések szerint a lakosság 15-30 százaléka alvászavarral küzd. Az ideálisnak mondható napi 7-8 óra alvásszükséglet mennyiségében és minőségében is elengedhetetlenül fontos. Életünk mintegy 30 százalékát alvással töltjük, így a mennyiségi mutatók mellett a minőségre is fókuszálva elengedhetetlen annak vizsgálata is, milyen matracon hajtjuk álomra fejünket” – jelenti ki dr. Zolnay Péter reumatológus, fizioterápiás szakorvos. „Míg az egészségtudatosabb emberek különböző alapelvek alapján tízévente matracot váltanak, megelőzendő az annak elhasználódása, kifekvése által okozott ártalmakat, a többség inkább szükséges kényszernek éli meg annak vásárlását. Ennek részben a borsos ár az oka, másrészt a mérhetetlenül nagy választék, amelyben nehéz kiigazodni” – mondja az orvos.

Milyen az ideális ágybetét?

„Korábban elterjedt volt az a tévhit, hogy a legkeményebb fekhely a legjobb a derék- és hátfájdalom esetén, ezért még a földre vagy a padlóra is feküdtek éjszakánként annak reményében, hogy csökken a fájdalom – avat be a szakorvos. Később vasalódeszka vagy nyújtódeszka került a vánkos alá. Érdekes, hogy klinikai vizsgálatok az ideális matrac tekintetében a gerinc alsó szakaszának fájdalmai kapcsán történtek szinte kizárólag – talán mert az egyik leggyakoribb a derékfájdalom” – teszi hozzá. 

A reumatológus szerint a mai napig nincs konszenzus abban a tekintetben, milyen tulajdonságokkal kell bírnia az ideális matracnak a gerincbántalommal szenvedők számára, talán csak az egyik paraméterben van egyezség: 

…mint égen a csillag!

A tudományos vívmányok és a fogyasztói társadalom az ágybetétipart is utolérte, így se szeri, se száma a különböző termékeknek, melyek megnyugtató pihenést ígérnek, de talán mégsem egyformán jó mindegyik.

„Ki ne hallott volna neves ortopéd orvosok vagy ortopéd centrumok által javasolt egészségügyi matracokról, a gerinc teljes anatómiáját követő és azt korrigáló, azt tartósan is megtartani képes »memóriahabos« matracokról éppúgy, mint a természetes anyagokat tartalmazó akár évszakonként is változtatható, felcserélhető oldalakkal rendelkező alkalmatosságokról? A reumatológus is kíváncsi arra, mit tudnak valójában ezek a matracok nyújtani a mozgásszervi betegségekben, hiszen azok fájdalmas elváltozásai hátrányosan befolyásolják az alvásminőséget” – veti fel dr. Zolnay Péter. 

A matracszakértők szerint…

A hagyományos, régi rugós ágybetét például kevéssé vagy inkább sehogy nem alkalmazkodik a testtájanként más és más puhaság biztosításának ma már gyakori követelményéhez, formakövetésből tehát megbukott, ezért továbbfejlesztették. Jött a megoldás, miszerint külön- külön betáskázzák az egyes rugókat, így azok, számuktól függően persze, de messze jobb formakövetést ígérnek és a pihébb súlyú alvó sem fog éjjel súlyosabb partnerére gurulva ébredni.

Egy négyzetméterre akár 2000 rugó is juthat, de már 400 fölött is jónak minősül. Emellett léteznek kellemes ruganyossággal kecsegtető latex vagy keményebb kókusz alapanyagú ágybetétek, sűrű és rugalmas hideghab és memóriahab matracok is. Előbbit a legkülönbözőbb módokon és vastagságokban lehet önmagával házasítani, és különböző, de mindig kellemes hatást elérni vele, utóbbi esetében pedig a hab a test súlyától és melegségtől lágyabbá válik és idomul annak görbületeihez. Mivel az alapanyag mellett a vastagság is fontos tényező, rugalmatlan ágyrácsra érdemes 20 cm vastagsághoz közelítő ágybetétben gondolkodni.

Az orvos szerint…

„A közepesen kemény matrac konszenzusa tehát az egyetlen tudományosan elfogadott álláspont. Ezen kívül nem létezik neves szakemberek, centrumok által kizárólagosan preferált fekhelytípus: ha olyan állítással találkozunk, mely a legideálisabbnak kiáltaná ki egyik vagy másik ágybetétet, azt tekinthetjük csupán ugyanolyan marketingfogásnak, mint az anatómiapárna-szlogent a nyakfájós betegek számára” – figyelmeztet a reumatológus és fizioterápiás szakorvos, aki a következő szempontokat tartja még lényegesnek:

• a megfelelő vastagságot: általában minél vastagabb, annál előnyösebb,
• a matrac legyen közepesen kemény és rugalmas,
• a megtámasztási pontoknál, azaz a vállaknál és csípőcsontoknál nem mélyen besüppedő matrac lehet az elfogadott a döntően hanyatt és oldalt fekvők, alvók esetében. (Az viszont ugyanis valóban statisztikailag elfogadott tény, hogy a legtöbben hanyatt fekve alusszák éjszakai álmukat.)
• az ágyrácsok és támasztékok inkább a vékonyabb matracok esetében fontosabbak,
• derékfájdalom esetén a beteg számára a lehető legkényelmesebb pozíció elfoglalása a fontos, csípőben és térdben felhúzott lábakkal. 
• az alacsonyabb hőmérsékletben történő alvás, így a matrac hőmérsékletének szabályozása is előnyt jelenthet az alvásminőségre.

Ami még a jó alváshoz kell…

„A tökéletes matrac sem elég még a gerinc teljes védelmére” – figyelmeztet Fejes Luca gyógytornász. „A matrac mellé fontos, hogy alvási szokásainknak megfelelő párnán nyugtassuk fejünket éjszaka. A nyak rossz pozíciója már reggelre bizonyosságot szokott nyerni, amikor az ember oldalra próbálja fordítani a fejét. 

Arról nem is beszélve, hogy a nyakunkat körülvevő izmok nagy része a koponyán tapad, így következményként előbb-utóbb fejfájással is számolnunk kell majd” – jegyzi meg a szakember. „A megfelelő párna kiválasztásához fontos tisztában lennünk főbb alvási szokásainkkal: háton fekve elég egy vékony párna, oldalt figyelembe kell venni a váll méretét, és egy vastagabbat választani, míg hason fekve akár el is hagyhatjuk a párnát. A lényeg, hogy a párna segítse a gerinc normális helyzetét fenntartani éjszaka is” – magyarázza a gyógytornász. 

A párna is többre képes, mint gondolnánk

„Elsőre talán furcsán hangzik, de párnát nem csak a fejünk alá érdemes tenni: egy keményebb párna a térdek közé nagyon kényelmes lehet, különösen olyan személyeknél, akiknek csípőjük szélesebb, combjuk pedig vékonyabb. Ez segíti az éjszakai órákra is normális helyzetben tartani a csípőízületet, tehermentesítve az azt körülvevő szalagokat, csökkentve így a derékfájás kialakulását” – kecsegtet a szebb jövőképpel a gyógytornász, majd egy jótanáccsal összegzi tapasztalatait: „bár a kismamapárna neve arra utal, hogy várandós nőknek szánják, mindenki hasznát veheti. Nemcsak a csípőt segíti a megfelelő pozícióban tartani, de használatával könnyebb fenntartani az oldalt fekvést. Ez olyan személyek esetében lehet fontos, akik nagyon horkolnak éjszaka, esetleg légzéskimaradással súlyosbítva azt. Az oldalt fekvő pozíció segít a légutakat nyitva tartani éjszaka, csökkentve a horkolás mértékét és a légzéskimaradás kockázatát.”