Azáltal, hogy növeli az önbizalmat és javítja a közérzetet, az eredményes fogyás az általános mentális jóllétünkre is pozitív hatással van, mindemellett csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek és a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát, de fontos szerepe van a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint kezelésében is. Ahhoz, hogy a fogyás valóban sikeres és tartós legyen, számos mérvadó szempontot figyelembe kell venni, és a különböző divatdiéták követése vagy a magukat fogyókúrás szerként hirdető készítmények fogyasztása helyett személyre szabott étrenddel és edzéstervvel tehetünk a legtöbbet.
Mielőtt tehát belevágnál a nagy fogyásba, mindenképpen kérj segítséget az orvosodtól, egy dietetikustól és egy személyi edzőtől – már ha a kísérletezgetés helyett biztosra mennél és hosszú távon is szeretnéd megtartani az elért eredményeket. A Family Doctor útmutatója nyomán összegyűjtöttünk néhány hasznos tudnivalót, amivel minden fogyókúrázónak vagy életmódváltónak érdemes tisztában lennie.
Melyik a legmegbízhatóbb mértékegység a fogyókúra és az egészségi állapotunk nyomon követése szempontjából?
Kezdjük a legkevésbé hasznos mutatóval, a testsúllyal. Azoknak a fogyókúrázóknak vagy életmódváltóknak, akik nemcsak lelkesen, de már-már megszállottan ellenőrzik a súlyukat, fontos tudniuk, hogy számos oka lehet annak, hogy a mérleg kisebb eltéréseket mutat a legutolsó méréshez képest. Testtömegünk az izmok, a csontok, a belső szervek, a folyadékok (víz, vér), a testzsír, az emésztőrendszerben lévő salakanyagok, valamint a májban és az izmokban raktározott, tartalék üzemanyagként szolgáló glikogén tömegének összessége. Egy hagyományos mérleg tehát, ami csak a testtömegkilogrammot méri, nem biztos, hogy jó viszonyítási alapot jelent, hiszen az a testsúlyváltozás, amit mutat, nem veszi figyelembe, hogy zsírt, vizet vagy izmot veszítünk a fogyókúra során. Így, bár előfordulhat, hogy a mérleg szerint fogytunk pár kilót, ám ha ezt koplalással és az edzés mellőzésével értük el, akkor nagy valószínűséggel leginkább izmot és vizet veszítettünk.
A testtömegindex (BMI) segítségével meghatározható, hogy az egyén túlzottan sovány, normál testsúlyú, túlsúlyos vagy elhízott állapotban van-e: a 25-30 közötti érték a túlsúlyos kategóriát jelöli, 30 fölött pedig elhízásról beszélünk. Minél magasabb tehát ez a szám, annál nagyobb a valószínűsége az elhízással összefüggő betegségek (szívproblémák, 2-es típusú diabétesz) kialakulásának. Van azonban a BMI-nek egy nagy hátránya, mégpedig az, hogy kizárólag a testsúlyt és a magasságot figyeli, azt sajnos nem, hogy a tömeg mekkora része zsír vagy izom. Így fordulhat elő például az, hogy sportolóknál erősen csal, és hiába izom alkotja a testtömegük jelentős részét, mégis egészségtelen értéket jelez. És így lehet az is, hogy bár valaki vékony és a hasa táján jelentős zsírréteg rakódik le, az ő értéke viszont mégis a normális tartományba esik, miközben a hasi elhízás az egyik legveszélyesebb az egészségre. Igen, most jön a képbe a hasi zsír és a derékbőség szerepe.
Hasi zsírok, szevasztok, nem mindegy, hol vagytok!Tudtad, hogy a hasi zsírok nem egy, hanem háromféle helyre rakódhatnak le? Kettő kevésbé, egy viszont igen veszélyes az egészséged szempontjából.
Tovább olvasomA testsúly vagy a BMI-érték önmagában nem mutatja meg pontosan, milyen egészségügyi kockázatnak vagyunk kitéve az elhízás miatt, szemben a testzsírszázalékkal vagy a testösszetétellel – utóbbiak közvetlenebb kapcsolatban állnak az egészségügyi következményekkel. Különösen problémás testtájék a has, azon belül is a hasi zsír, mely három különböző régióban rakódhat le. A leglátványosabb ezek közül a szubkután vagy puha zsír, ami közvetlenül a bőr alatt található. Noha esztétikailag igen zavaró, nem igazán veszélyes típus. A másodlagos zsír, amely az izmokban található, általában egyfajta üzemanyagként szolgál az edzések során, nem szaporodik fel túlságosan, és előbbi társához hasonlóan nem is igazán veszélyes. Azonban a harmadik típus, a zsigeri vagy hasüregi, viszcerális zsír körülveszi a belső szerveket, és korábbi rokonaival szemben komoly egészségügyi kockázatokkal is bír, ha túl sok van belőle, egyebek mellett gyulladáskeltő anyagok, citokinek termelődnek általa. Ezek az anyagok kevesebb zsigeri zsír esetén is jelen vannak, ám nem olyan jelentős mennyiségben, ezért nem is generálnak gyulladást, csak akkor, ha arra valóban szükség van.
Márpedig időnként szükség van rá, ez segít ugyanis a szervezetnek meggyógyulni a fertőzésekből és regenerálódni a szöveteknek, amikor sérültek. Ha azonban a gyulladásnak nincs különösebb oka, a citokinek károsítják a szöveteket és a szerveket. Problémát okozhatnak a hasnyálmirigyben, a májban és az izmokban azáltal, hogy alacsony fokú, de állandó gyulladást tartanak fenn bennük, és így végül diabétesz, érelmeszesedés vagy szív- és érrendszeri megbetegedések alakulhatnak ki, de az elszaporodott viszcerális zsírt a magas vérnyomással, a krónikus obstruktív tüdőbetegséggel (COPD), a depresszióval, a demenciával, a vastagbélrákkal és a mellrákkal is összefüggésbe hozzák a kutatások.
„A belső szerveinket körülvevő hasi zsír mutatója, a derékbőség sokkal pontosabb előrejelzője az elhízással kapcsolatos betegségeknek, mint a testzsírszázalék” – nyilatkozta az Insidernek dr. Nesochi Okeke-Igbokwe egészségszakértő. (Ahogy azt már említettük, a derékbőségnek a testmagassághoz viszonyított arányával ellentétben a testtömegindexnem tesz különbséget a zsír és az izom között.) A derékbőségünk alapján olyan komoly egészségügyi kockázatokat is felmérhetnek az orvosok, mint az agyvérzés, a szívbetegségek vagy az alvási apnoe. A londoni City University két évtizedes orvosi kutatáson alapuló tanulmányaszerint a 80 százalékot meghaladó derék–testmagasság arány akár húsz évvel is megrövidítheti a várható élettartamot. A szakemberek szerint ezért is olyan fontos, hogy a derékkörméretünket a testmagasságunk fele alatt tartsuk – ahogy az is, hogy a gyerekeket már ötéves koruktól mérjük, hogy elkerülhessék a felnőttkori elhízás és az ezzel összefüggő betegségek kockázatát.
A madzag az új BMIA testtömegindex idejétmúlt, ráadásul ez az új módszer sokkal megbízhatóbban jelzi, ha valakit szívbetegségre hajlamosít az elhízás.
Tovább olvasom
Így mérd meg a derékbőséged
Állj egyenesen, szabadon hagyva a hasi részt, és egy könnyen hajlítható mérőszalaggal mérd meg a köldököd vonalában a derékbőséged. A centi legyen párhuzamos a talajjal, egytizedes pontosságig nézd meg az eredményt. Az alábbi felsorolásban láthatod, melyik kockázati csoportba tartozol.
| Hasi hízás okozta betegségek kialakulásának alacsony kockázata: | Hasi hízás okozta betegségek kialakulásának közepes kockázata: | Hasi hízás okozta betegségek kialakulásának magas kockázata: | |
| férfi- derékbőség: | 93,9 cm és alatta | 94-101,5 cm | 101,6 cm és fölötte |
| női derékbőség: | 78,7 cm és alatta | 78,8-88,9 cm | 89 cm és fölötte |
Nehezítő tényezők
Vannak, akiknél leginkább genetikai okok állnak az elhízás hátterében, de bizonyos egészségi problémák és gyógyszeres terápiák is hozzájárulhatnak a súlynövekedéshez, illetve megnehezíthetik a fogyást.
Rendellenességek:
– hormonális problémák (pl. Cushing-szindróma, cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés, policisztáspetefészek-szindróma)
– alvászavarok (obstruktív alvási apnoe, felső légúti légzőszervi szindróma)
– evészavarok (bulimia, cukorfüggőség)
Gyógyszerek:
– antihisztaminok allergiára
– alfa- vagy bétablokkolók magas vérnyomásra
– inzulin vagy szulfonil-karbamidok cukorbetegség esetén
– fogamzásgátló tabletták
– triciklusos antidepresszánsok
– lítiumterápia mániás depresszió esetén
– valproátot tartalmazó gyógykészítmények (pl. epilepszia kezelésére)
– neuroleptikumok (pl. skizofrénia kezelésére)
Fogyókúrás készítmények és divatdiéták helyett
Lehet, hogy a fogyókúrás készítmények valamilyen mértékben elősegítik a súlyvesztést, arra azonban egyik pirula sem tanít meg, hogy hogyan hozhatunk jó döntéseket ahhoz, hogy hosszú távon is fenn tudjuk tartani az elért eredményeket. Nem beszélve arról, hogy a hamisított vagy nem ellenőrzött forrásból származó fogyókúrás szerek komoly veszélyt is jelenthetnek az egészségre, hiszen megfelelő minőségellenőrzés hiányában tényleges összetételükről aligha lehet megbízható információhoz jutni. Alkalmazásuk esetén csupán a jobbik eset, ha az ígért testsúlycsökkenés elmarad. Előfordulhat, hogy az illegális termék olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek nincsenek feltüntetve rajta, az ismeretlen összetevők pedig kellemetlen mellékhatásokat, az arra érzékenyeknél akár súlyos allergiás reakciókat is kiválthatnak.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Hasonló a helyzet a divatdiétákkal is: „három hét alatt lapos has”, „zsírégető turbódiéta”, „tíz kiló mínusz egy hónapon belül!” – ismerős? Mindegyik ígéretesen hangzik, de ha a valóságban is ilyen egyszerű lenne a fogyás, akkor nem reklámoznák továbbra is hírességek lefizetésével az újabbnál újabb varázsmódszereket, mert valószínűleg mindenki, aki szerette volna, már rég elérte volna a célját. Csakhogy ami nekem beválik, az nem biztos, hogy másnak is hatékony módszer, éppen ezért sokkal jobban járunk, ha személyre szabott életmódváltó programot dolgozunk ki magunknak.
