Nem a tejsav okozza az izomlázat. De akkor mi?

Az izomláz, vagyis az izmok fájdalmas, gyulladásos, merev állapota egy-egy intenzív edzés után a mai napig rejtély a kutatók számára. Mitől alakulhat ki, és mi az a régi jól ismert magyarázat, ami mostanra megdőlt? Mit tehetünk ellene, és mit tegyünk utána?

Rádolgozni? Nem rádolgozni? Az izomláz még mindig kissé rejtélyes jelenség, kutatások tucatjainak kereszttüzében áll, és a szakemberek még mindig válaszokat keresnek. Egyelőre úgy tűnik, valószínűleg több ok is állhat a háttérben, de az biztos, hogy egy eddig jól bevált magyarázat mostanra már végérvényesen megcáfolódott.  

Mikor alakul ki izomláz?

Először is ami szinte biztos: kezdők edzései esetén joggal vágjuk rá, hogy gyakorlatilag bármit tesznek, megjelenhet ez a késleltetett fájdalom az izmokban, hiszen az izomszövetük annyira nincs hozzászokva a terheléshez, hogy amint megmozdulnak, az izomlázzal számolniuk kell. Azonban akár folyamatos, rendszeresen edzésben levő sportolóknál is jelentkezhet: kiváltó oka lehet összességében a megszokottnál nagyobb mértékű terhelés, intenzívebb edzés vagy az egyén számára szokatlanabb mozgásmódszer is. Még az is előfordulhat, hogy lényegében semmit nem változtattunk az eddigi edzéseinken, de elhanyagoltuk a pihenőidők betartását, és nem hagytunk teret a regenerálódásnak.

Mik lehetnek az izomláz élettani okai?

A köztudatba legmélyebben beleivódott információ az izomlázról, hogy a tejsav okozza. Tejsav akkor termelődik, ha munkájuk során az izmok – vagy az intenzitásból, vagy a sport jellegéből adódóan – anaerob módon nyerik az összehúzódáshoz az energiát a zsírokból vagy szénhidrátokból, egy bizonyos terhelési mértéken túl pedig a glikogén formájában tárolt szénhidrátból már csak tejsav jelenlétében tud adenozin-trifoszfát (ATP) molekula képződni.

Rádolgozni vagy nem rádolgozni jobb?
Rádolgozni vagy nem rádolgozni jobb?Fotó: fizkes / Getty Images Hungary

Sokáig azt gondolták, hogy ez a tejsav gyűlik fel annyira az izomszövetben, majd kerül a véráramlatba, hogy a fájdalomreceptorokat ingerli. Mára már számos kutatás ezt cáfolta. Sőt igazából a tejsav nem is kerül a vérbe, hiszen a tejsavmolekula egy hidrogéniont (H+) elhagyva laktátként jelenik meg a véráramban, ami néhány óra elteltével ki is ürül onnan. A hidrogénion pedig hosszú távú munka és fáradás esetén okozza azt az izomégést, amely az izom teljesítőképességének végét jelzi, mivel megjelenése hátráltatja az izom-összehúzódás biokémiai folyamatait.

Mikrosérülések

A valósághoz vélhetően jóval közelebb álló magyarázat, hogy az intenzív vagy a megszokottól eltérő munkavégzés során az izomrostban mikrosérülések, mikrotraumák keletkeznek. Ez a jelenség teljesen normális, sőt kívánatos, hiszen ezek regenerálódását követően lesz az izom még erősebb, terhelhetőbb. Ez a mikrotrauma azonban a szövetben ideiglenesen gyulladást, fájdalomérzetet vált ki, és ezt érzékeljük izomlázként, majd egy idő után magától is megszűnik. A gyulladás a szövet gyógyulásának első fázisa, ennek során az izom kollagént termel, hogy meggyógyítsa magát, majd újraalakítja a megfelelő rostokat, és végső soron növeli az izom erejét.
Ha folyamatosan edzünk adott szisztéma szerint, akkor a szervezetünk annyira alkalmazkodik hozzá, hogy nem éri minden egyes edzés esetén sokként az adott terhelés, így az izomláz nem jelentkezik minden alkalommal, csak ha a szokásos edzésünkhöz képest jelentősen eltérünk akár intenzitásban, akár a munkára fogott izomcsoportok tekintetében.

A nyújtás segíthet az izomláz megelőzésében vagy csökkentésében.
A nyújtás segíthet az izomláz megelőzésében vagy csökkentésében.Fotó: Klaus Vedfelt / Getty Images Hungary

Létező magyarázat még az izomláz kialakulására a szabadgyökök képződése: az intenzív aerob mozgás során olyan ártalmas vegyületek jönnek létre, amelyek a szövetekben felhalmozódva gyulladáshoz vezetnek. A rendszeres edzéssel a szervezet az antioxidánsok segítségével csökkenti a szabadgyökök koncentrációját.

Miért lehet érdemes könnyed edzéssel rádolgozni az izomlázra?

A könnyed, regenerációt elősegítő edzések kívánatos folyamatokat indítanak el a szervezetben. A nem túl megerőltető aerob mozgás kellőképpen felviszi a pulzust, fokozza a szervezet oxigénfelvevő folyamatait, az oxigén az izomhoz jutva elősegíti a regenerálódást, és csökkenti a gyulladásos tüneteket. A megemelt hőmérsékletű izom pedig könnyebben kilazul, megszüntetve az izomláz merev, feszítő érzését.

Az izmok vérkeringését hasonlóképpen fokozzák még a sportmasszázsok vagy éppen egy forró fürdő, így bizonyos esetekben ezek is hatékonyak lehetnek az izomláz tüneteinek csökkentésében.

Hogy miként tudjuk megelőzni az izomlázat? Gondos bemelegítéssel, rávezetéssel és megfelelő nyújtással, levezetéssel. A szórványos, ám olyankor minden kihagyást bepótolni vágyó alkalmi sportolás helyett az intenzitás gondos megválasztásával, a rendszeres edzések felépítésével. 

Mustra