Sokan élnek és sportolnak bokasüllyedéssel panaszmentesen, ám mivel a túlterhelt láb sérülékenyebb, nagyobb az esélye valamilyen mozgásszervi probléma vagy lábfájdalom kialakulásának. Szakembert kérdeztünk a lúdtalp kialakulásának okairól és a kezelési lehetőségekről.
A bokasüllyedés civilizációs jelenség: mivel cipőben, sík talajon járunk, talpizmaink nem dolgoznak, nem erősödnek, ezért a talp kereszt- vagy harántboltozata szinte mindenkinél süllyedt, csak más-más mértékben. A boltozat süllyedése miatt az idegek csontot is érhetnek, ami égető, zsibbadó érzetet válthat ki, de a lúdtalp hosszú távon is komoly mozgásszervi elváltozásokat okozhat.
„Előfordul, hogy a bokasüllyedéshez kapcsolható panaszok gyakran nem a lábon jelentkeznek, illetve más ízületi (pl. térd) funkció romlása vagy egyéb külső körülmény (testsúly, extrém megterhelés) is eredményezhet lábboltozattal összefüggő panaszokat. Általánosságban elmondható azonban, hogy a túlterhelt láb sérülékenyebb, nagyobb a valószínűsége, hogy más mozgásszervi panasz társul hozzá vagy más meglévő eltérések esetén fájdalmassá válik a láb és környéke. Éppen ezért jobb rendben tartani, megőrizni a láb rugalmasságát és erejét” – mondta el a Díványnak dr. Kiss Marianna ortopéd sebész, az Országos Sportegészségügyi Intézet sportszakorvosa.
5 bokasüllyedésre utaló jel
- A bokák egymás felé borulnak.
- A vizes lábnyom telitalpas.
- Hátulról nézve a sarkak befelé dőlnek.
- Testmozgás során jelentkező fájdalom.
- A bokaízület körkörös mozgatásakor fellépő fájdalom.
3-4 éves korig élettanilag is normális, ha a gyerek enyhén lúdtalpasan jár, hiszen a boltozatot alkotó izmok még nem igazán aktívak, a járás még nem sarkon át gördülő jellegű, hanem tipegő. Ezen túl számos oka lehet a boltozat süllyedésének: „A lábcsontok fejlődési eltérése, a lábszárizomzat és inak fokozott feszessége, az ízület fokozott lazasága, vagy a testsúly és a terhelés növekedése. A lazább, nagy mozgásterjedelmű ízületekkel élőknél gyakrabban fordul elő a látványos, de panaszokat kevésbé okozó boltozatsüllyedés. Az életkor előrehaladtával a gyengébb izomzat és növekvő testsúly mellett a boltozatsüllyedés nagyobb valószínűséggel fokozódhat és fájdalmassá válhat” – magyarázza a szakember.
A talpbetét csak félmegoldás
Mesterséges külső korrekciós lehetőség a lúdtalpbetét viselése, ami a boltozat alátámasztásával tehermentesíti ugyan a lábat, de önmagában nem erősíti a talpat, sőt egy kicsit lustíthatja is.
„A kifejezetten belső talpélen járó gyerekeket már viszonylag korán gyógycipővel kezeljük, a kevésbé súlyos esetekben az egyértelműen panaszokat okozó, fájdalmas lúdtalpra pedig speciális betét jelenthet megoldást, akár átmeneti, akár tartós használatról van szó.
Egyéni elbírálás alapján megelőzés céljából akkor is ajánlott – például befelé dőlő bokák esetén –sportoláshoz speciális cipőt, illetve lúdtalpbetétet használni, ha nem áll fenn semmilyen fájdalom. A legjobb, ha megfelelő szakember segítségével történik a cipő kiválasztása, mivel számos szempontot kell figyelembe venni, a futóstílustól kezdve a terepen, a tempón és a lábformán keresztül a korábbi tapasztalatokig. De azt se felejtsük el, hogy a lábboltozati izmokat fejlesztő torna veszít hatékonyságából, ha a totális külső korrekciónak köszönhetően nincs megfelelő ingere a fejlődésnek” – figyelmeztet dr. Kiss Marianna.
Felnőtt- és idősebb korban az egyéni panaszok, tünetek, körülmények, valamint az életvitel határozza meg, hogy mikor milyen típusú betétet javasolnak, és hogy szükséges-e egyéb beavatkozás.
Hogyan korrigálható a bokasüllyedés?
A boltozat emelését, a járást elsősorban az izmok és a jól mozgó ízületek egysége végzi, tehát legyen szó talpbetét viseléséről vagy műtéti eljárásról, elengedhetetlen a funkcionálisan működő egység aktív fejlesztése.
„Egyelőre viszonylag ritkán alkalmazunk műtétet a boltozatsüllyedés belső korrekciójára, de nagyfokú deformitás és fájdalmas, tornára nem javuló lúdtalp esetén ma már egyre több esetben kerül sor gyerekkorban például az ún. calcaneus stop műtétre, vagy felnőttkorban komplex korrekciós beavatkozásokra. Tulajdonképpen a calcaneus stop műtét is közvetetten az aktív korrekciót szolgálja. Ha az izommunka önmagában nem elegendő, akkor szoktuk külső támasztékkal vagy belső rendszerrel segíteni a folyamatot. Ettől még az aktív izommunka és a funkcionális egység megfelelő működése elengedhetetlen, és ezt kizárólag gyakorlással, használattal, azaz rendszeres tornával lehet elérni és fenntartani” – magyarázza a szakember.
Így erősítheted a talpizmaidat
Aktív, belső módon, rendszeres testmozgással, lábtornával, kifejezetten a boltozatokat mozgató izomzat és ízületek funkciójának fejlesztésével javítható a bokasüllyedés. Ide tartozik a klasszikusnak mondható lábujjakkal karmolászás, a lábujjhegyen és külső talpélen járás, funkcionális fejlesztésként pedig az instabil, puha vagy egyenetlen felszínen való mezítláb állást, járást, egyensúlyozást javasolja az orvos.
„Érdemes naponta tornáztatni a lábakat, már napi egy-két alkalommal 5-10 perc gyakorlás is elegendő lehet. A feladatok bizonyos része magát az izomerőt érinti, másik része az idegrendszerünk mozgásért felelős területeinek ingerlését célozza, ezért fontos a következetes, rendszeres gyakorlás. A talptorna hasznossága nem feltétlenül a látványban nyilvánul meg; hatására a láb körüli panaszok csökkennek vagy megszűnnek. Amennyiben azonban a rendszeres lúdtalptorna ellenére is fennállnak a panaszok, érdemes lehet más, a tünetek hátterében lévő mozgásszervi eltéréseket kutatni” – fűzte hozzá dr. Kiss Marianna.
