Ha kezdőként találkozunk egy összetett funkcionális gyakorlattal, két irányelv nagyon fontos és betartandó. Az egyik, hogy a gyakorlatot helyesen végezzük, azaz bármennyire is komplexen veszi igénybe a különböző izomcsoportjainkat, a szabályos és biztonságos kivitelezés messzemenően prioritás. Természetesen sokszor épp e miatt a komplexitás miatt nehéz, de ekkor sem hagyhatjuk, hogy erősebb izomcsoportjaink dolgozzanak a gyengébbek helyett.
Szerzőnkről
Dávid Enikő pilatesoktató, személyi edző, fő profilja a pilatesalapú funkcionális edzések gerinc- és ízületi problémák esetén; valamint a várandós torna és a szülés utáni regeneráló edzések. Oktatóképzések vezető tanáraként osztja meg tudását a leendő edzőkkel.
Ezzel sok esetben épp a gyakorlat funkciója veszne el: a sokoldalú fejlesztés, hogy a keveset használt vagy nehezebben aktiválható izmaink is munkára legyenek kényszerítve. Ez akár azzal is járhat, hogy az ismétlésszám vagy a kivitelezéssel töltött idő legyen kevesebb, de amit és ahogyan csinálunk, abban törekedjünk a tökéletességre.
A másik, hogy ha lehetséges, inkább végezzünk egy könnyebb verziót helyesen, mint egy nehezebb változatot helytelenül. Szerencsénkre a legtöbb klasszikus saját testsúlyos gyakorlatnak van olyan rávezető változata, amelyben próbára tehetjük izomerőnket, testtudatunkat, felfedezhetjük esetleges gyengeségeinket (nem megfelelő teherbírású ízület, nehezen aktiválható izmok), és folyamatosan tudunk gyúrni a remélhetőleg nem is oly távoli célra, a gyakorlat helyes kivitelezésére, immár teljes erőbedobással.
A plankgyakorlat igen népszerű darab napjainkban, nem csoda, ha sokan vágynak arra, hogy edzésük részévé váljon. Itt bemutattuk már az alapgyakorlatot, itt pedig részletesen megmutattuk, milyen tipikus hibák fordulhatnak elő a kivitelezés során.
Persze az is elképzelhető, hogy ez az – újfent hangsúlyozzuk: helyes – kivitelezés még többeknél várat magára, így hoztunk egy könnyített verziót, méghozzá fitlabda segítségével, amellyel folyamatosan szoktathatjuk testünket a plank általi igénybevételhez.
A leggyakoribb problémák a plank kapcsán
Elsődlegesen a nem megfelelően erős core, izomfűző, amelynek feladata lenne a gerincünket stabilizálni és ezáltal lehetővé tenni a mozgatóizmaink hatékonyabb bekapcsolását is. Egyrészt a fitlabda instabil eszköz, ezért segít a core megerősítésében. Másrészt jelentősen tudjuk könnyíteni vagy nehezíteni a core feladatát azáltal, hogy a labdát hova helyezzük a csípőnktől a lábfejünkig tartó szakaszon. Minél kisebb a távolság a kitámasztási pontok között – ami jelen esetben a tenyerünk és a labda –, annál könnyebb a core tartása. Minél inkább növeljük ezt a távolságot, annál nehezebb. Akár aktuális edzettségünknek, de akár még napi állapotunknak függvényében is folyamatosan finomhangolhatjuk a terhelést a labda helyzete által.
Core – izomfűző – erőközpont
A gerincünket körülvevő és azt stabilizáló izomcsoportok alkotják a törzsünk „magját”, azaz a „core”-t, a központot. Szemléletes kifejezéssel ezeket izomfűzőnek is hívjuk, hiszen aktívan bekapcsolva ez tartja stabilan a gerincoszlopunkat: felel a helyes testtartásért, illetve a gerincünk többirányú és megfelelő mértékű mozgásáért egyaránt. A pilates módszere ugyanezt „erőközpontnak” nevezi, rávilágítva arra, hogy a gerincet stabilizáló izmok működése létfontosságú a teljes testünk egészséges mozgásának, erejének, teherbírásának szempontjából.
Mely izmok látják el ezt a feladatot?
A legmélyebben a gerincnél futó gerincfeszítő izmok, a hasizmok rétegei (nevezetesen a haránt hasizom, külső és belső ferde hasizom, egyenes hasizom), az ágyéki szakaszon a négyszögletű ágyékizom, a sokbahasadt izmok, alulról a medencefenék izmai, felülről pedig a rekeszizom.
Másik probléma lehet vállövünk, tricepszünk, bicepszünk edzetlensége: az alap plankgyakorlatban bizony a teljes testünk súlyával kellene dolgozunk, és ez sokszor túl nagy falat lehet ezeknek az izomcsoportoknak. A fitlabda segítségével leveszünk ebből a terhelésből, fokozatosan tudjuk erősíteni az izmokat, és még arra is alkalmunk nyílik, hogy élesebben odafigyeljünk a vállövünk, karjaink, felső háti szakaszunk helyes tartására, amíg ez a mozdulatsor rutinná nem válik. Gyakran előfordul, hogy a teherviselő ízületeink – váll, könyök, csukló – számára sokkhatást jelent a teljes testsúlyunk által kifejtett nyomás, ezeket az ízületeket és természetesen az őket körülvevő izmokat is jobb lehet fokozatosan szoktatni a terheléshez.
Sajnos az is elképzelhető, hogy ízületeink valamelyike olyan állapotban van, hogy sosem lesz képes maradéktalanul elvégezni egy planket. Nagyon sok a réges-régi rehabilitálatlan csuklótörés, ezek örökségeként a csukló ebben a támasztó szögben nehezen terhelhető. Egy gyulladásra hajlamos vagy épp szerkezetileg gyenge vállízületnek vannak terhelhetőbb, illetve kevésbé jól terhelhető időszakai. Ekkor is jól jön, ha bármikor vissza tudunk nyúlni a könnyített plank verziójához.
Hasizmaink, farizmaink aluledzettsége is megmutatkozhat a plank kivitelezésében, szerencsére ezeket sokoldalúan tudjuk erősíteni más gyakorlatok révén is.
Nézzük tehát a videót, amelyben bemutatjuk, miként használjuk a fitlabdát könnyítésre, hogyan tudjuk szintezni vele magunknak a gyakorlatot!
Bónusz: ha már nagyon jól megy…
Mint ahogy már itt megírtuk, az instabil eszközök használata a gyakorlatok végzésekor mindig felturbózza a kihívást. A fitlabdát így nemcsak addig érdemes elővenni, míg már a szabályos, talajon végzett alap planket egyszer csak végre kivitelezni tudjuk, hanem azt követően is, hiszen a fitlabda folyamatos kihívások elé fogja állítani a core-t, illetve az ízületeinket stabilizáló mélyizmokat. Természetesen nem a végletekig könnyítve, hanem minél távolabb helyezve a labdát a támasztó karoktól, de időről időre térjünk vissza a fitlabdás plankhez, és ha még kevesebb percig is leszünk képesek tartani, mint a talajon végzett gyakorlatot, akkor is gyúrjunk rá. Hiszen ha eljutunk idáig, akkor már a talajon lesz a könnyített, és labdán a nehezített verzió, amelyben, mint mindig, törekedjünk a tökéletességre.
