Gyűjtögető-vadászó őseink étrendje nem elsősorban a nagy mennyiségű hús fogyasztásáról, hanem a bőség és az éhínség időszakának váltakozásáról szólt. Volt, hogy napokig vagy hetekig éheztek, amikor kénytelenek voltak beérni némi bogyóterméssel. Az átmeneti éhezésnek azonban egy csomó jó oldala is van: már egyetlen nap böjtölés is fokozza az agyi eredetű növekedési faktor (BDNF), egy olyan fehérje működését, amely egyszerre gátolja a meglévő agysejtek pusztulását, segíti az újak születését és a neuronok közötti kapcsolatok kialakulását is.
„Az evolúció úgy fejlesztette ki az emberi testet és agyat, hogy csúcsteljesítmény esetén a szükséges energiát több, egymástól eltérő elven működő erőforrásból nyeri – akárcsak egy hibridautó. A glükóz és a ketonok közötti metabolikus váltás idején működnek a legjobban a kognitív funkciók, ez az állapot pedig a degeneratív betegségek kialakulásának kockázatát is csökkenti” – írja dr. Rahul Jandial idegsebész, a Neurofitness című könyv szerzője a Health hasábjain.
Oké, de hogyan érdemes böjtölni?
Nem, nem a glükóz és a ketonok (a máj zsírlebontó munkája során keletkező energiaforrás) halmozásával, hanem egyszerűen úgy, hogy bizonyos időközönként, lehetőség szerint heti egy vagy két alkalommal megvonjuk magunktól a táplálékot, és hagyjuk, hogy a testünk végezze a dolgát. Nem túl hosszan tartó kalóriamegvonásról van szó, ami az állatoknál – és vélhetően az embernél is – növeli az élettartamot.
„Azok, akik napi 1000 kilokalórián élnek, folyton éheznek. Az időszakos böjt lényege, hogy hetente egyszer vagy kétszer arra kényszerítsük a szervezetünket, hogy hozzányúljon a zsírraktáraihoz. Az éhezés és zsírégetés során keletkező ketonok nem pusztán fenntartják, de az idegsejtek közötti kapcsolatok elősegítése által kimondottan fokozzák az agyműködést” – magyarázza a szakember, aki saját étrendjének részleteit is megosztja a cikkben.
Ha szeretnéd tesztelni, mennyit javít a hangulatodon és a kognitív funkcióidon az időszakos böjtölés, követheted dr. Jandial rutinját. Természetesen mielőtt bármilyen étrendbe belefogsz, mindenképpen egyeztess az orvosoddal.
Heti 2 alkalommal 24 órás táplálékmegvonás
Ha hozzávesszük az alvás idejét, nem is olyan vészes az a 24 óra: ebben az esetben vagy a reggelit és az ebédet, vagy az ebédet és a vacsorát kell megvonnod magadtól. Válaszd azt a verziót, amelyik szimpatikusabb, kényelmesebb számodra. „Minden hétfőn és csütörtökön kihagyom a reggelit és az ebédet, vacsorára pedig azt eszem, amit a feleségem és a gyerekeim” – árulja el a szakember.
Viszlát, reggeli!
Sokan meg vannak róla győződve, hogy a reggeli a legfontosabb étkezés a nap folyamán, de erre még nem létezik egyértelmű bizonyíték. „Én már nemcsak a böjtnapokon ugrom át, hanem szinte teljesen elhagytam a reggelit. Hétvégéken azért megengedem magamnak, addig is együtt lehetek a családommal” – meséli Jandial.
Ebédre saláta
„Nem szokásom szendvicset, hamburgert vagy más szénhidrátban gazdag feldolgozott ételt enni ebédre. Egy tápanyagokban gazdag saláta tökéletesen megteszi” – fűzi hozzá.
Semmi késő esti nasi
„Ezt a legnehezebb betartani egy hosszú nap után, pláne egy böjtnap végén, de viszonylag hamar hozzá lehet szokni. Nem vagyok a szélsőségek embere, sem megszállott diétázó. Rendszeresen eljárok a családdal és a barátokkal étterembe, és alkalmazkodom ahhoz is, ha reggelivel összekötött tárgyalással indul egy nap. Azokon a napokon viszont, amikor műtétet hajtok végre, késő délutánig nem eszem semmit. Amikor nyolc óra intenzív munka vár rám, akkor egy csésze kávé sem fér bele, hiszen a műtőből nem lehet csak úgy kiugrani a mosdóba. Talán meglepő, hogy egy ilyen étrend mellett nem vagyok lestrapált, fáradékony, sőt épp ellenkezőleg: sokkal éberebb, energikusabb vagyok, és sokkal jobban tudok fókuszálni az élet minden területén, mióta ezt az étrendet követem” – összegzi élményeit a szakember. Te próbálkoztál már időszakos böjtöléssel? Mik a tapasztalataid? Csatlakozz zárt Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg velünk a tapasztalataidat.
