Az ún. nyersétel-diéta vagy „nyers vegán étrend” követői a vegánizmusnál egy fokkal továbbmenve úgy vélik, nem csupán az állati termékek fogyasztása, de a növényi táplálék főzése, sütése is teljesen felesleges és természetellenes, sőt úgy gondolják, a nyers ételek fogyasztásának rengeteg jótékony hatása lehet egészségünkre. A dietetikusok ellenben a szóban forgó étrendben rejlő számtalan veszélyre figyelmeztetnek. Egészséges vagy káros inkább a nyersétel-diéta? A Heathline cikke erre keresi a választ.
Tényleg természetellenes a főtt étel?
A szóban forgó étrend eredetileg az 1800-as években született, de napjainkban vált szélesebb körben elterjedtté, először az Egyesült Államokban, majd szerte a világban, köztük hazánkban is. A nyersétel-diéta alapvetően a növényi táplálékra – zöldségekre, gyümölcsökre, gabonára, magokra, diófélékre – épül, azonban többféle változata is ismert. Az elterjedtebb, teljesen vegán verzió mellett ugyanis vannak olyan variációi, melyekben megengedett a tojás, illetve a tejtermékek fogyasztása, igen ritka esetben pedig halat, illetve nyers húst is fogyasztanak a kérdéses étrend egyes követői.
A „nyerseség” kritériuma azt jelenti, hogy az ételeket tilos 40 Celsius-fok fölé melegíteni, a főzés-sütés mellett pedig pasztörizálni, adalékanyagokkal vegyíteni, finomítani, illetve egyéb hasonló, mesterséges módon feldolgozni sem szabad. Ezzel ugyanis – az étrend hívei szerint – elvesszük a növényi ételekben rejlő „életerőt”, mivel elpusztítjuk a bennük lévő természetes, hasznos tápanyagokat és enzimeket. Megengedettek azonban az olyan feldolgozási módszerek, mint a csíráztatás, az áztatás, a kiszárítás vagy a gyümölcsök kifacsarása, melyek nem módosítják az adott növények természetes állagát.
Tudományosan azonban egyáltalán nem igazolható az állítás, miszerint a nyers, feldolgozatlan ételek pozitív hatással vannak az emberi szervezet egészségére. A fentebb említett enzimek valóban elpusztulnak vagy módosulnak a sütés-főzés során, azonban ezeket a gyomorsav is lebontja, szervezetünk pedig saját enzimeket termel, így nincsen különösebb jelentősége annak, hogy nyersen fogyasztjuk-e az adott növényeket vagy sem. Habár egyes hasznos tápanyagok és antioxidánsok, például a C- és a B-vitamin, mennyisége tényleg csökken főzéskor-sütéskor, más hasonló vegyületek, mint a likopin vagy a béta-karotin éppen jobban előjönnek a növényekből általuk. Mindemellett, a főzés és sütéskor rengeteg ártalmas baktériumtól és egyéb káros anyagtól is megszabadulunk, melyek a nyers ételekben potenciális veszélyforrásként lehetnek jelen.
Fogyaszt, de nem fedezi a szükséges energiabevitelt
Az étrend diétás hatásaiban rejlik némi igazság, hiszen a nyers zöldségek és gyümölcsök valóban igen egészséges tápláléknak számítanak, köszönhetően mindazon hasznos ásványi anyagoknak és növényi rostoknak, melyek csak úgy dúskálnak bennük. Kalóriában ellenben igencsak szegények, így segíthetnek a fogyásban. A feldolgozás során pedig gyakran például cukrot vagy egyéb káros anyagokat adnak a növényi termékekhez, melyeket elkerülhetünk, ha nyersen fogyasztjuk őket. Ellenben, a főzés megkönnyíti számunkra, hogy megemésszük az ételeket, vagyis szervezetünk könnyebben bontja le a bennük lévő tápanyagokat, mint nyers formában tenné. Továbbá az, ha hirtelen, átmenet nélkül állunk át kizárólag nyers ételek fogyasztására, az akkora kiesést jelent a napi kalóriabevitelünkben, ami igencsak ártalmas lehet szervezetünk számára. Egyes emberek esetében a nagy többségében nyers ételekből álló diéta egyszerűen képtelen fedezni a szervezet energiaigényét.
A különböző kutatások számos olyan hamis információt lepleztek már le, melyek a nyersétel-diéta pozitív egészségi hatásaival kapcsolatban terjednek. Az étrend hívei például azt hangoztatják, hogy kedvenc diétájuk csökkenti koleszterinszintünket – ami igaz, ellenben nem csupán a „rossz”, de a „jó” koleszterin, vagyis a HDL mennyiségét is megcsappantja, emellett B12-vitamin-hiányhoz is vezethet. Egy másik kutatás úgy találta, hogy a nyers ételek fogyasztása hosszabb távon fogainkat is roncsolja.
A fogyásban valóban segíthet a szóban forgó étrend (a fentebb említett okokból kifolyólag). Egy felmérés szerint a „nyers vegán diétára” való átállást követően a vizsgált férfiak átlagban 9,9 kilót voltak képesek leadni, míg a nők 12 kilótól szabadultak meg. Ugyanakkor a kutatás úgy találta, hogy a férfi alanyok 15 százaléka, a nőknek pedig 25 százaléka vált alultáplálttá a „nyers étrend” miatt. Ez pedig számos veszélyforrást rejt magában. Nem csupán a bevitt kalória- és zsírmennyiség csökkent a vizsgált személyek esetében, de olyan hasznos tápanyagokhoz is elégtelen mennyiségben jutottak hozzá, mint a kalcium, a D-vitamin, illetve a különféle fehérjék, ennek következtében csontsűrűségük is csökkent. Mindemellett a megkérdezett nők 70 százaléka számolt be róla, hogy a megfelelő tápanyagmennyiség hiányának következtében rendszertelenné vált, egyharmaduknál pedig meg is szűnt a havi vérzésük.
Inkább káros, mint hasznos
Összességében tehát, habár a nyersétel-diéta rövid távon nem különösebben ártalmas, hosszú távon igencsak káros tud lenni szervezetünk egészségére nézve, ezért a szakemberek szerint kerülni érdemes ezt a divatos, de korántsem veszélytelen étrendet. A különböző nyersen fogyasztott ételek fontos részét képezik egy kellően kiegyensúlyozott, egészséges étrendnek, és ténylegesen vannak pozitív hatásaik, azonban nem szabad túlzásba esnünk és száműznünk tányérunkról mindent, ami akár a legkisebb mértékben „feldolgozott”. Nem véletlen, hogy őseink megtanulták, miként főzzék meg a különféle táplálékokat, ezzel ugyanis nemcsak ízletesebbé és táplálóbbá, de könnyebben fogyaszthatóvá és biztonságosabbá is válnak azok számunkra.
