Világszerte milliókat érint a magasvérnyomás-betegség, mely hosszú távon igencsak veszélyes következményekhez – szívrohamhoz, agyvérzéshez – vezethet, éppen ezért fontos, hogy idejében és megfelelő módon kezeljük azt. A legtöbb orvos különböző vérnyomáscsökkentő gyógyszereket ír fel a problémára, a perth-i székhelyű Nyugat-Ausztráliai Egyetem munkatársai azonban úgy találták, hogy egy kiadós reggeli sétának hasonlóan pozitív hatásai lehetnek. A Hypertension folyóiratban publikált kutatásról a New Scientist számol be.
Napi harminc perc mozgás is sokat segíthet
A kutatásban harmincöt női és harminckét férfi résztvevőt vizsgáltak meg a tudósok, akiknek életkora 55 és 80 év között volt. Az alanyok mindegyikének három különböző időbeosztás szerint kellett eltölteniük egy nyolcórás periódust – a sorrendet véletlenszerűen választották ki a tudósok. Az egyes kísérletek között mindig hat-hat nap telt el. Az első esetben a résztvevőknek nyolc órán keresztül kellett megszakítás nélkül egy helyben ülniük, a másodikban egy óra ülés után fél órát gyalogoltak egy futópadon, miután hat és fél órát ismételten ülő helyzetben töltöttek. A harmadik variáció megegyezett az előzővel, azzal a kivétellel, hogy a hat és fél órás tespedés alatt félóránként három percet sétálniuk kellett az alanyoknak. A kísérletet laboratóriumi körülmények közt végezték, közben minden résztvevő ugyanazokat az ételeket ette a kérdéses napon és az azt megelőző este.
Az eredmények egyértelműen azt mutatták, hogy azon férfiak és nők vérnyomásszintje, akik a huzamosabb egy helyben üldögélés mellett időnként mozogtak is, sokkal alacsonyabb értéket mutatott az adott nap végén, mint azoké, akik egyáltalán nem végeztek semmilyen testmozgást. A különbség még nyilvánvalóbb volt, mikor a résztvevők szisztolés vérnyomását mérték, mely azt a nyomást mutatja, ami a kar fő artériájában a szív összehúzódásakor alakul ki, ezért sokkal egyértelműbben jelezheti a szívproblémák kialakulását, mint a diasztolés érték, mely a szívverés szünetében mért nyomást mutatja ki.
A kísérletek azt is bizonyították, hogy az időnként beiktatott, rövid, háromperces séták is javítanak állapotunkon, ez a hatás azonban a férfiak esetében kevésbé volt megfigyelhető, mint a nőknél. Erre a különbségre egyelőre nincsen magyarázat. A tudósok úgy gondolják, talán a két nem esetében a testmozgáskor termelt adrenalin mennyisége közti különbség lehet a ludas, illetve az, hogy a női résztvevők mindegyike a menopauza utáni életkorban volt, amikor megnő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, ezáltal rájuk jelentősebb és jótékonyabb hatással voltak a séták.
Michael Wheeler fiziológus-kutató, a vizsgálatok vezetője szerint egyáltalán nem elhanyagolható az a tény, hogy – mint a kísérletek bizonyították – a megfelelő testmozgás legalább olyan szinten képes kordában tartani az érintettek vérnyomását, mint a különböző vérnyomáscsökkentő készítmények. Ez természetesen nem ok arra, hogy az orvosunk által felírt gyógyszereket a vele való egyeztetés nélkül elhagyjuk, megerősíti azonban azokat a véleményeket, melyek hangsúlyozzák a rendszeres sportolás jótékony hatását a magasvérnyomás-betegséggel küzdő emberek esetében. A szakértők szerint az aktív életmód nem csupán a szívroham és stroke kialakulásának esélyét csökkentheti, de egész közérzetünket javíthatja. Érdemes tehát sétával indítani a reggelt, melytől felfrissülve könnyebben vesszük a nap során elénk tornyosuló akadályokat.
