Ép testben ép lélek – tartja a klasszikus mondás. Régóta tudjuk tehát, hogy a testmozgás nemcsak szervezetünk egészségére, de pszichés jóllétünkre is rendkívül pozitív hatással van. Napjaink fitneszkultúrája a különféle speciális étrendek mellett edzésfilozófiák tömegét termeli ki a legmodernebb gépektől a funkcionális tréningeken át a legszínesebb zenés-táncos csoportos alkalmakig. Az egyes mozgásformák között bárki megtalálhatja a leginkább neki valót, sokak számára azonban az óriási választék legalább ennyi kérdőjelet is szül. Saját képviselői mindegyik edzésmódszerről mint az egy igaz hitről nyilatkoznak, míg a többi esetében a legkülönfélébb ízületi és egyéb terheléseket igyekeznek kinagyítani. Így lesz végül mindegyik sport a tuti és a térd-, csípő-, gerinc-, könyök- stb. gyilkos egyszerre, és így lesz egyre nehezebb is a választás. Aki ezért független szakértőkre bízná inkább magát, annak itt a Harvard Medical School orvosai által ajánlott öt legjobb mozgásforma!
#1 – Úszás
Az úszást nevezhetjük akár a tökéletes edzésnek is – írják a szakértők. A test minden egyes izomcsoportját megmozgatja, javítja a szív egészségét, és az agyat is védi az öregedéstől. Emellett szinte teljesen tehermentesíti az ízületeket, és a vízre felfeküdve a napközben kialakuló kényszertartások is kioldódnak. Egy alkalmankénti fél-háromnegyed órás úszás – aerob mozgásforma lévén – oldja a stresszt, javítja a hangulatot, segít megőrizni vitalitásunkat. Az úszás élettani és pszichés hatásairól bővebben is olvashatsz itt.
#2 – Tai-chi
E hazánkban még nem különösebben felkapott kínai eredetű harcművészeti stílus legnagyobb előnye talán az, hogy életkortól és edzettségi szinttől függetlenül gyakorlatilag mindenki számára elérhető. A tai-chi lényege, a lágy és könnyed mozdulatok tökélyre fejlesztése, valamint az ezek által elérhető mozgásos-meditatív állapot. A gyakorlás során kiemelten fontos a helyes légzéstechnika elsajátítása, a mély koncentráció és befelé figyelés és az egyensúly folyamatos fenntartása. Főként ez utóbbi miatt idősebb emberek számára különösen ajánlott.
#3 – Erősítés
Bármilyen erőfejlesztő edzés lényege, hogy – akárcsak hétköznapi tevékenységeink során – testünkkel a gravitációs erőre fejtünk ki ellenállást. Legyen ez súlyzós vagy saját testsúlyos edzés, végezhetünk kis súlyokkal több, vagy nagy súlyokkal kevesebb ismétlést, de ha bevállalósabbak vagyunk, belevághatunk akár egy magas intenzitású tréningbe is. A szakértők 2-5 edzést javasolnak hetente, de a lényeg mindenképpen a kitartás és a rendszeresség.
#4 – Séta
Nem, nem kell mindenáron futni. Talán furcsán hangozhat, hogy a séta a sportok között szerepel, a kutatási adatok azonban azt mutatják, hogy rengeteg pozitív hatása van az ember közérzetére. Napi fél óra gyaloglás elég például ahhoz, hogy szignifikánsan csökkentse a depresszió tüneteit, de ahhoz is, hogy idősebb emberek memóriája lényegesen jobban működjön. Ez utóbbi kapcsán a kutatások konkrét agyi változásokról is beszámolnak. Sétálni ráadásul nem is olyan megerőltető, hogy tartósan elvegye az ember kedvét a testmozgástól, így nem is nehéz elkapni a fonalat. Aki sosem sportolt még életében, kezdhet például 10-15 perces etapokkal is, amit utána fokozatosan lehet bővíteni 30 vagy akár 60 perces kiruccanásokra, de akár egy-egy túrázás is beleférhet.
#5 – Kegel-gyakorlatok
A medencefenék izmait erősítő gyakorlatok férfiak és nők számára is rendkívül hasznosak, nem csupán az inkontinenciával kapcsolatos panaszok megelőzése, de például az élvezetesebb szexuális élet szempontjából is. Ezek a relatíve kicsi izmok a kor előrehaladtával jelentősen veszítenek erejükből, gyengülésüket aktív „edzésmunkával” tudjuk megakadályozni. A gyakorlatok lényege a medencefenék izmainak megfeszítése, majd – néhány másodperc után – elengedése. Gyakorláshoz érdemes ezt például vizelés közben kitapasztalni: izmaink megfeszítésével a vizelést néhány pillanatra megállítani. Később tulajdonképpen bármilyen élethelyzetben végezhetjük őket, a legjobb eredmény elérése érdekében a szakértők szerint azonban napi 4-5 edzést azért ajánlott beiktatni.