Az izomláz közismert és hétköznapi dolog, mégis több tévhit is kering vele kapcsolatban: például az, hogy a tejsav felhalmozódása okozza, illetve hogy muszáj pihentetni. Utánajártunk, mi a valóság, és hogy mit lehet tenni (lehet-e tenni egyáltalán) azért, hogy minél előbb elmúljon.
Nem feltétlenül a tejsav okozza
Az izomlázként ismert jellegzetes, 2-3 napig elhúzódó izomfájdalom általában 12 órával a munkavégzés után kezdődik, majd fokozatosan növekszik a kellemetlen érzés (a legnagyobb fájdalom a 2. vagy 3. napon érződik), végül szinte átmenet nélkül megszűnik.
„Sokáig úgy tartották, hogy az izomlázat a magas edzésintenzitás hatására az izomban felszaporodó tejsav okozza. Való igaz, hogy az izomrostok közé beékelődő tejsavmolekulák okoznak némi feszítő érzést, de ahhoz, hogy a vérkeringés ne tudja viszonylag gyorsan elszállítani az izomszövetből ezt a vegyületet, igen megerőltető anaerob állóképességi vagy erőállóképességi munkát kell végezni" –kezdi Béres-Deák Barbara személyi edző, a Strar Training Továbbképzési Központ tanára.
Az edző szerint az izomláz okozója tehát nem felhalmozódott tejsav, hanem az izomszövetben keletkező mikrosérülések. Az edzés - tehát a sérülések létrejötte - után a vázizomban lévő un. szatelita sejtek néhány óra elteltével megkezdik a sérült rostok szerkezetének és funkciójának helyreállítását.
Ezek a sejtek vagy az izomrostok sérült részét állítják helyre, vagy újakat hoznak létre. Fontos tudni, hogy az izomlázon átesett izom már ellenállóbbá válik a mikrosérülésekkel szemben, így a későbbiekben egy hasonló terhelés már nem feltétlen jár hasonló problémával.
A túlzott tejsav felhalmozódás az izmokban már nem feltétlenül ennyire „ártatlan”. Kis mennyiségben a tejsav energiát szolgáltat a szervezet számára. Azonban a magas intenzitáson, nagy mennyiségben termelődő tejsav már igazi savhoz méltóan agresszív, megtámadja a vérünkben található fontos vegyületeket, molekulákat (pl. hormonok, immunsejtek, vitaminok), de roncsolja akár az izomsejteket is.
„Az izomsejtek a fehérjék segítségével pár nap alatt újjáépülnek, a hormon-, és immunrendszer azonban hetekig, vagy akár hónapokig lábadozik. Ez fájdalomérzettel ugyan nem jár, de a szervezet fogékonyabb lesz betegségekre, és csökkenhet a teljesítőképesség”- figyelmeztet a szakember.
Azt azonban tudni kell, hogy nem minden esetben jár izomlázzal a jól végzett testedzés. A jelenség leggyakrabban akkor fordul elő, ha az szövet olyan munkát végez, amely számára szokatlan, illetve nagy erőkifejtéssel jár – ezért panaszkodnak rá leginkább a kezdő sportolók.
Nem muszáj, hogy mindenképp szembesüljenek a problémával, ha ugyanis könnyű intenzitással végzik az első edzéseket, valamint kis súlyokat választanak (melyek megmozgatása nem igényel túl nagy erőkifejtést, vagyis alkalmazzák a fokozatosság elvét, akkor nem kell a következő napokban szenvedniük fájó izmaik miatt.
Tejsavfelhalmozódás, vagy mikrosérülés?
A tejsav leginkább a kardioedzések (szív- és keringési rendszer edzése) során halmozódik fel, ha annyira intenzív a mozgás, hogy anaerob úton, vagyis oxigén jelenléte nélkül bontja a szénhidrátot a szervezet, és ebből szerez energiát (pl magas intenzitású spinning edzés, futás, stb, ami erős lihegéssel jár). A mikroszakadásos sérülések viszont inkább azokon az edzéseken jellemzőek, amikor az izmok erősítése a cél: pl. súlyzózás, esetleg saját testsúllyal végzett erőfejlesztés.
"S zóval leginkább abból tudjuk, hogy miből adódik az izomláz, hogy milyen jellegű mozgást végeztünk. Amennyiben a tejsav szaporodik fel túlzott mértékben, az általában kevésbé és rövidebb ideig fáj"-mondja az edző.
Kezelésénél nem mindegy, mi okozza
Béres-Deák Barbara szerint amennyiben a tejsav felhalmozódása áll izomfájdalom hátterében, annál valóban segíthet a "rámozgás", mivel a keringésfokozással járó regeneráló edzés az izomzatnak minél hamarabb megszabadulni a tejsavtól. Ha azonban az izomsejtek mikrosérülései okozzák a problémát, akkor nem feltétlenül lesz fájdalomcsillapító hatása a következő edzéseknek.
A kutatók arra jutottak, hogy a helyreállítódási folyamat nem csökkent, ugyanakkor nem is növekedett meg, ha a sportolók ráedzettek az izomlázra. És mivel az izmok teljesítménye sem csökkent számottevő mértékben, így abból a szempontból hasznos lehet a „sérült” izmokkal való edzés, hogy az edzésprogram nem szakad meg, de fájdalomcsillapítást senki se reméljen tőle.
Ellentétes eredmények
Számos vizsgálatot folytattak annak megállapítására is, hogy csökkenthető-e valamivel az izomfájdalom, de erre nincs egyértelmű válasz. A vizsgálatok többsége azt mutatta, hogy gyulladást gátló gyógyszerek, masszázs, illetve bőrbe dörzsölt izomlazító krémek nem csökkentették a tüneteket és nem rövidítették le a regenerációt, ugyanakkor számos kutató ezzel ellentétes eredményre jutott.
Megelőzésében a mértékletesség a kulcs
Az izomláz természetesen elkerülhető, ha alacsony/közepes intenzitáson végzi a kardióedzéseket, valamint kis súlyokat használ súlyzós gyakorlatoknál, illetve ha elkerüli a túledzést (természetesen vannak olyan sportok, ahol a magas intenzitás elkerülhetetlen, ilyenkor hangsúlyt kell fektetni a regeneráló edzésekre) Ezen kívül ugyanígy fontos lehet, hogy ha a tónusos, izmos test fejlesztése a cél, akkor elengedhetetlen a nagyobb súlyok használata – bár a fentiek után jól látszik, hogy a kimerítő emelgetés hatására keletkező fájdalom maximum kellemetlen, de nem káros a szervezetnek.
