Sportolni egészséges, ez köztudott tény. Akik azonban azt hiszik, minél jobban meghajtják magukat, annál egészségesebbek és fittebbek lesznek, súlyosan tévednek. A Heart című angol folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanis azok, akik túl keményen és túl hosszú ideig futnak, nagyobb kárt tesznek magukban, mint akik mindezt mérsékelten végzik. Ha ez nem sokkolná eléggé, az is kiderült, hogy cseppet sem egészségesebbek a mániákus sportolók, mint például az ülőmunkát végzők. Ma elmegy futni?
A tudósokat már régóta foglalkoztatta az a kérdés, hogy vajon milyen hatással van az emberi szervezetre a túlzásba vitt sportolás. Az erre irányuló kutatások megdöbbentő eredményekkel zárultak: mindegyikben arra jutottak, hogy a mértéktelen testmozgás kifejezetten és meglehetősen káros az egészségre. Egy régebbi, a European Heart nevű folyóiratban lévő német tanulmányban a maratoni futókat, illetve ülőmunkát végzőket hasonlították össze, és az derült ki, hogy a sportolók koszorúereiben több lerakódás keletkezett az évek alatt, ami nagyban hozzájárul a különböző szívbetegségek kialakulásához.
Az ideális futás: heti 8-29 km, hetente 3-4 alkalom, 9-10 km/órás sebességgel
Egy másik kutatásban a tudósok több mint 52000 embert figyeltek meg 30 éven át, és összességében azt állapították meg, hogy a mániákus futóknál 19%-kal nagyobb arányban alakult ki halálos betegség, mint a nem futóknál. Különösen veszélyeztetettek voltak azok, akik 32 km-nél többet futottak egy héten, illetve hét napból haton edzettek, vagy akik 13 km/órával száguldottak: náluk a sportból fakadó egészségügyi előnyök száma lényegesen lecsökkent. A Medicine & Science in Sports & Exercise című folyóiratban így arra jutottak, hogy ha valóban egészséges mennyiségben akarunk sportolni, úgy összességében 8-29 kilométert kellene futnunk, hetente 3-4 alkalommal, 9-10 km/ órás sebességgel, hogy kihasználhassuk a mozgásból adódó összes pozitívumot.
Amikor az egészséges testmozgás visszaüt
Hogy miért is káros a túlságosan megerőltető testmozgás, és hogyan keletkeznek a lerakódások miatta? A szakemberek szerint ekkor a test olyannyira keményen dolgozik, hogy nagy mennyiségű cukrot és zsírt éget el üzemanyagként. És ahogy az égő fa a tűzben, ugyanúgy ez is egyfajta „füstöt” hoz létre, ami a szervezetünkön keresztül áramlik. Ez a „füst” valójában szabad gyökök és hozzájuk kapcsolódó koleszterinek halmaza, amik az artériákban plakkokat hozhatnak létre, valamint károsíthatják a sejtjeinket is: ezt nevezzük oxidatív stressznek.
Dr. James O'Keefe kardiológus szerint szervezetünk úgy lett kitalálva, hogy együtt tudjon működni az edzés első órájában bekövetkező oxidatív stresszel, ha azonban hosszabb ideig sportolunk, akkor ez a folyamat túlzott méreteket ölt, aminek hatására a bennük lévő antioxidánsok elégnek.
Emiatt azért nem kell azonnal a kukába hajítanunk a futócipőt, hisz a kutatók továbbra is egyetértenek abban, hogy az egészséges életmódhoz hozzátartozik a rendszeres mozgás. Csupán a mértékletességet kell szem előtt tartanunk, mert ezáltal csökkenthetjük a szívinfarktus kockázatát, kevesebb eséllyel alakul ki az 2-es típusú diabétesz, nem leszünk túlsúlyosak, valamint a vázrendszerünk egészségét is hosszan megőrizhetjük.
A kutatók még mindig dolgoznak azon, hogy megállapítsák, pontosan mennyit érdemes sportolnunk, de addig is a következő tanácsokat adják azoknak, akiknek az életük része a rendszeres testmozgás:
Ha mindennap szeretne mozogni: amennyiben egy napját sem tudja elképzelni sport nélkül, akkor figyeljen oda arra, hogy maximum egy órát eddzen, és az legyen kevésbé intenzív! Amikor úgy érzi, izmai már fájnak, iktasson be egy pihenőnapot, amikor csak nyújt, vagy csak lazán sétál.
Ha többet szeretne mozogni, mint egy óra: 45-60 perc intenzív edzés után mellőzze a megerőltető gyakorlatokat, helyette jógázzon, vagy ússzon!
Ha már eddig is keményen edzett: a kutatók sajnos még nem tudják biztosan, hogy ha valaki az elmúlt 10 évben keményen sportolt, akkor mennyire visszafordíthatóak a károk. Amennyiben fáradtan ébredünk, nincs étvágyunk, illetve már nincs javulás az állóképességünkben, akkor valószínű, hogy elértük a személyes küszöbértékünket. Ebben az esetben érdemes visszavennünk a tempóból, és kevésbé megerőltető mozgás után néznünk.
Ha olyan sportot szeretne végezni, ami meghosszabbítja életét: sprinteljen 20-40 másodpercig, majd hagyja, hogy pulzusa normalizálódjon. Ezt ismételje meg 5-8 alkalommal! Így fejlesztheti állólépességét, anélkül, hogy egészségét veszélyeztetné.
Ha a bakancslistáján szerepel a maratoni futás: O'Keefe szerint az emberek rengeteg olyan dolgot tesznek meg az egészséges életmód jegyében (például kiugranak a repülőgépekből, autóversenyeznek, stb.), melyek nem feltétlenül rosszak, azonban az egészségünket nem javítják. A maratonnal is ez a helyzet: semmi sem mutatja azt, hogy ha valaki le szeretné futni ezt a távot, azzal árt magának, viszont a hosszú életet sem segíti.
