értékek - Dívány

Nem számít, ki vagy, az ország melyik pontján élsz, mivel foglalkozol, hány diplomád van. Ha gyereket nevelsz, vannak dolgok, amiket el kell mondanod neki, méghozzá rendszeresen, akkor is, ha sok a stressz az életedben, krízisen mész keresztül vagy az anyagiak miatt aggódsz. Ha pszichés szempontból képes vagy szilárd alapokat adni a gyerekednek, nagyobb eséllyel válhat belőle egészséges, ellenálló, boldog felnőtt, olyan, aki másokhoz is kapcsolódni tud.

Kinek az életét éled? Mennyire hatnak rád a gyerekkori élményeid? Milyen mélyen tetted belsővé mások rólad alkotott véleményét? Ahhoz, hogy minél inkább önmagad lehess, fontos különválogatni a saját személyes meggyőződéseidet, értékeidet, vágyaidat mindattól, amit a szüleid, a tanáraid, a korábbi partnereid vagy a társadalom plántált beléd. Elraktározni a környezetedből jövő megerősítő, konstruktív üzeneteket, de megszabadulni az ártalmas társas hatásoktól. Utóbbi leválasztódási folyamatot nevezik a lélektanban pszichológiai differenciációnak. Mutatjuk, mit érdemes tudni róla, és hogyan valósíthatod meg te is.

„Történelmünk során az emberiség sikeresen hozott létre közösen törvényeket óceánjaink, háborúink és még a minket körülvevő világűr vonatkozásában is. Jelen állás szerint ilyen nem történt az internet, a globális közbeszéd és az MI kapcsán” – írja Tilesch György és Omar Hatamleh nemrég megjelent Mesterség és intelligencia című könyvében. Miért baj, hogy ellenőrizetlenül terjednek azok a technológiák, amelyek már ma is meghatározzák az életünket? Miért nem léteznek a klímapártokhoz hasonló mesterségesintelligencia-pártok? Mi lenne az a társadalmi vízió, amelyet képviselhetnének? Dr. Tilesch György globális MI-szakértővel, a PHI Institute for Augmented Intelligence alapító elnökével beszélgettünk.

Előbb-utóbb mindenki felteszi magának a kérdést: mi az élet értelme? Szakértő szerzőink a pszichológia szempontjai alapján gondolkodtak el a kérdésen, és megosztják, mire jutottak.

A pszichológiában máig problémát jelent, hogy a kutatások jelentős része nyugati, iparosodott, gazdag, demokratikus országokban élő egyetemistákat vizsgál, majd az így kapott eredményekből von le következtetéseket a bolygó egész humán lakosságára nézve. Ez a saját nézőpontot meghaladni képtelen, túláltalánosító tendencia azonban elmossa a kultúrák közti különbségeket – holott a valóságban azok a legalapvetőbb szinteken határoznak meg minket.

A gyerekek látszólag bagatell dolgok miatt akadnak ki és rendeznek jelenetet. Legalábbis kívülről így tűnik. Ha azonban kicsit mélyebbre ásunk, megláthatjuk, hogy ők is pont azoknak az értékeknek a védelmében igyekeznek cselekedni, amelyeket mi, felnőttek is féltve őrzünk.

Mindenen kiborulsz? Előfordul, hogy a legapróbb megjegyzésektől is napokig rosszul érzed magad? Amikor magad alatt vagy, sokáig nem tudsz kijönni belőle? Bár az érzelmeink intenzitását és időtartamát számos tényező befolyásolja a genetikai faktoroktól kezdve a gyerekkori élményeinken át egészen odáig, hogy mennyit aludtunk és mit ettünk reggelire, egy sor olyan összetevő is szerepet játszik bennük, amiket mi magunk is alakíthatunk annak érdekében, hogy kiegyensúlyozottabb életet élhessünk.

Biztosan veled is előfordult már, hogy úgy érezted, teljesen megrekedtél. Semmire sem tudtál koncentrálni, vészesen alacsony volt az energiaszinted, nem bírtál dolgozni, ügyeket elintézni, belülről emésztett fel az unalom. Amikor túlterheltek, zavarodottak vagy motiválatlanok vagyunk, fontos újraterveznünk az életünket. Ilyenkor az alapértékeink újbóli tudatosítása olyan támpontokat adhat, amelyek sokat segíthetnek, hogy a helyes irányba induljunk el.