Nagyon kellemetlen helyzetbe kerülhet Törökországban az a turista, aki nem ismeri a helyi nonverbális kommunikáció szabályait. Egy máshol ártatlannak vagy viccesnek tűnő megnyilvánulás Törökországban neveletlen, már-már durva gesztusnak számít, ami büntetőeljárást vonhat maga után.
A második világháború vége felé egy német zászlóaljparancsnokot raboltak el és tartottak fogva a francia partizánok Oradour-sur-Vayres faluban. A kiszabadítására érkező hitlerista katonák azonban tévedésből a néhány kilométerrel arrébb fekvő Oradour-sur-Glane-t rombolták porig és végeztek a lakosságával. Ez a tragédia kereken 80 éve történt.
Felakasztották a saját gyermeke megölésével vádolt szolgálólányt, mégis túlélte a kivégzést – a történet a 17. századi Angliában játszódott le.
A történelmet visszanézve minden országban találunk olyan embereket, akiket igazságtalanul, koholt vádak vagy közvetett bizonyítékok alapján ítéltek akár több év, sőt évtized börtönre. Elég volt hozzá a rendszer vélt vagy valós ellenségének lenni, vagy épp rosszkor lenni rossz helyen. Hogy bírták ki ezt az elítéltek, tudván, hogy ártatlanok?
Báthory Erzsébet nem a magyar főnemesi rend egyik illusztris tagjaként vonult be a történelembe, pedig felmenői alapján ez a sors várt volna rá. Egy fiatal lányok vérében fürdő, az ördöggel lepaktált páriaként állították be, a hazai történelem egyik legborzalmasabb asszonyaként. De kinek állt ez érdekében, és mennyi igaz a legendákból?
Téma kéne legyen máshol is. Május 25-én szakemberekkel beszélgethet róla a Sufniban!
