A szaglásunk a körülöttünk lévő világnak az egyik legősibb és leggazdagabb érzékelési módja. Létfontosságú szerepet játszik abban, hogy ízeket érezzünk, szagokat, veszélyforrásokat ismerjünk fel, vagy épp ismerkedjünk. És itt jön képbe a légszennyezés káros hatása…
Falun töltöttem a kisgyerekkoromat, kisvárosban a kamaszéveimet, fiatal felnőttként jött a főváros, aztán pedig az agglomeráció. És milyen jó, hogy így alakult!
Ahogy Deák Ferenc a haza bölcse, Széchenyi István a legnagyobb magyar, I. Richárd angol király oroszlánszívű, XIV. Lajos francia király pedig a Napkirály, úgy a világ városaira is előszeretettel aggatunk ragadványneveket. Felismered ezek alapján, melyik városról van szó?
Jól ismered hazánk településeit? Azt is tudod, melyik magyar városban milyen híres szobor található? Kvízünkben próbára teheted földrajzi és kulturális ismereteidet! Hajrá!
Január 2-án kora reggel Prakash Bhotiyal „hangos robajra” ébredt házában, Joshimathban, egy himalájai hegyi kisvárosban, az észak-indiai Uttarakhand államban. Több épület vált életveszélyessé, mert a város folyamatosan süllyed.
Menő vagy földrajzból? Szeretsz utazni? Akkor biztosan nem fog nehézséget okozni kvízünk, melyben ki kell találnod, melyik híres világvárosban járunk az egyes képeken. Felkészültél? Hajrá!
Hallottál már Auroville-ról, a Hajnal Városáról? A délindiai település alig több mint ötven éve létezik, és mágnesként vonzza azokat, akik nyitottak a spirituális életformára.
Nemcsak a kapcsolatainkra, de a társadalmi működésünkre is jellemző az érzelmi kommunikáció hiánya. Konfliktus vagy sérelem esetén a bűnbakkeresés és a büntetés az első számú eszközünk a helyzet feloldására. Azonban létezik egy módszer, ami ezek helyett a jóvátételre, a sérelmek és a kapcsolatok helyreállítására törekszik. Angliában egy város a világon elsőként tudatosan alkalmazza a resztoratív szemléletet az iskolákon át egészen a rendőrségig, beépítve azt saját társadalmi működésébe.
Hazánkban több mint 300 város van, melyek közül biztos sok helyen jártál már, és talán még többnek ismered valamilyen jellegzetességét, érdekes történetét vagy történelmét, esetleg hallottál már egy-egy róla szóló anekdotát. Kvízünkből most kiderül, hogy a megadott információk alapján be tudod-e azonosítani a magyar városokat.
Lássuk be, a Covidnak nemcsak hátránya, hanem bizony előnye is van. A kezdetben kötelező bezártságot több nagyvárosban is autómentessé nyilvánított gyalogosbarát övezetekkel igyekeztek enyhíteni. A kezdeményezés olyan sikeres lett, hogy az egykor autóval teli tereket véglegesen is birtokba vehették a gyalogosok és a kerékpárosok.
Válaszd városlakóként a kisebb széndioxid-kibocsátással járót, a kevésbé ártalmasat! Ez az üzenete a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület, valamint a füstmentes.hu ma indult „Füstmentes Város” elnevezésű kampányának. Az idei kampány a 2021-ben elindított, nagy sikerű Dobj le 100 kilót kezdeményezés folytatása, amelynek keretében az érdeklődök a városi életmódhoz kötődő mindennapi tevékenységek alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatíváinak kiválasztásához kaphatnak segítséget.
Egri vár, budai vár vagy épp a gyulai vár. Mindegyik a nevében hordozza, hogy merre találjuk őket, így senkinek nem okoz különösebb fejtörést, hogy hol helyezze el a térképen. Viszont – szerencsére – Magyarországon számtalan kastély is található, a 103 jó vagy romosabb állapotú vár mellett. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal felmérése szerint jelenleg 718 védett kastély van az országban. Vajon tudod-e, hogy melyiket hol találod?
