Mind tudjuk, hogy kik voltak a Bennet lányok vagy Frankenstein, de vajon rémlik még a történetük is?
Ki hivatkozott folyton a szürke agysejtjeire? Kit kellett megszelídíteni? És vajon ki mérkőzött meg óriásokkal? Te tudod?
Agatha Christie, a legendás krimiíró életének legsikeresebb szakaszához érve maga is rejtély áldozatává vált. Tizenegy teljes napra eltűnt a föld színéről.
William Shakespeare élete során 37 drámát és 154 szonettet írt, és ezzel nemcsak az angol irodalom legnagyobb alakjává nőtte ki magát, de méltán gondolunk rá az egész világ leghíresebb drámaírójaként is. Mivel nincs tudomásunk arról, hogy egyetemen képezték volna, sokakban felmerült a kérdés, hogy vajon tényleg Shakespeare írta-e a Shakespeare-műveket.
Összedugtuk a fejünket, és megírtunk tíz regényt. Gyorsan ment, mert mindegyik csak tíz szóból áll, a hosszabb változatát valaki már megírta előttünk. Kíváncsiak vagyunk, felismeritek-e tíz szóból a számunkra meghatározó regényeket.
A nagy írók és költők hajlamosak kinőni a szülőhazájukat, szívesen iramodnak idegen országokban az ihlet nyomába. A történelmi Róma és a modern Párizs is számos világirodalmi alkotót vonzott, akik a város felfedezése után hotelekben és kávézókban pihenték ki az új élményekkel járó fáradalmakat. Hemingway például egy velencei hotel teraszán pezsgőzve értesült az újságokból halálhíréről, Ian Fleming pedig egy népszerű párizsi kávéházat tett meg regényeinek főhőse, James Bond törzshelyéül.
A világirodalom nagy regényíróit kivétel nélkül megihlette a környezet, amiben felnőttek vagy alkottak. Képzeletbeli utazásunk során ellátogatunk Franz Kafka Prágájába, megnézzük a Notre Dame-ot Victor Hugo szemén keresztül, felkeressük Cervantes szélmalmait, elkirándulunk a vad angol tájra, ami a Jane Austent és a Brontë nővéreket is megihlette, végül bebarangoljuk Dublint James Joyce nyomán.
Jane Austen a mai napig az egyik legnépszerűbb női regényíró. Sikerének titkát csak találgatni lehet, abban azonban biztosak lehetünk, hogy életének bizonyos eseményei inspiráltak egy-egy történetet vagy karaktert.
A magyar költők és írók arcait mind ismerjük az általános iskolai osztálytermek faláról. Tudjuk, milyen kackiás volt Petőfi bajsza, hogy Tóth Árpád fémkeretes szemüveget viselt, vagy hogy Radnóti hátrafésülve hordta dús, szőke haját. De mi a helyzet a világirodalom nagy alkotóival?
Az írók számtalanszor merítenek műveik megalkotásában azokból az élményekből, amelyeket gyerekkorukban szereztek. Marcel Proustot például egy hétkötetes regényfolyamra ihlette a teába mártott madeleine ízének emléke. A legtöbbjükre azonban nem csak ilyen idilli pillanatok hatottak, sőt előfordult, hogy egy korai trauma az író halálához vezetett.
Akkor sem rettensz meg egy verstől, ha fordítás? Magabiztosan felismered a költőjét? A szimbólumok, a tartalom és a versforma is sokat segíthet!
Bármikor párba állítod a regényeket az első mondatukkal, de vajon eligazodsz-e a világirodalmi alkotások szereplőinek világában is?
