Sokan nem is gondolnák, de a gyertya emlékszik arra, hogyan égett először. Az első meggyújtás ugyanis meghatározza, hogyan viselkedik majd a gyertya egészen addig, amíg teljesen le nem ég. Ha nem megfelelően használjuk, a gyertya könnyen beszűkülve, a közepére "alagutat" égetve fogy el, és így a viasz nagy része kárba vész.
Az eső londoni Madame Tussaud panoptikum 1835-ös megnyitása után 2023-ban Budapesten nyílt meg Tussaud asszony 24. viaszmúzeuma. Számos európai nagyváros mellett Hongkong, Peking, New York, Hollywood, Sanghaj, Szingapúr vagy akár Sydney helyett már helyben is megtekinthetjük a 16 éves korától élethű viaszfigurákat formázó, egykori halálraítéltből lett vállalkozó édesanya munkásságát, annak örökségét.
A „gyertyaalagút” néven emlegetett jelenség az egyik legrosszabb dolog, ami egy szép gyertyával történhet. Így nevezik azt, amikor a gyertya csak a kanóc körüli részen olvad meg, miközben a szélei körül egy vastag viaszréteg képződik – vagyis teljesen rosszul ég!
Londonban már egy olyan ház is helyet kapott, ami viaszból készült, és szépen lassan el is fog olvadni.
Aki próbálta, tudja, milyen a fájdalom generálta szexuális extázis. Ostor, kötél, bilincs és a gyertya a hálószoba azon kellékei, amelyek segítségével megközelíthető ez a fajta határ. Az eszközök hallatán természetesen nem kell egyből az elviselhetetlen, ordító fájdalomra asszociálni, azok puszta látványa, puha használata is ismeretlen izgalmat csempészhet a szexualitásba. Ennek egyik formája lehet a viaszjáték (wax play), a bőr különböző pontjaira csepegtetett forró viasz élménye.
