Vannak terek, amelyeket szinte mindenki felismer egyetlen fényképről. Te is köztük vagy? Kvízünkből kiderül, mennyire ismered a világ leghíresebb köztereit.
A történelem során gyakran kereszteltek át budapesti utcákat, tereket. A legnagyobb átnevezési hullám kétségtelenül a szocializmusban, illetve a rendszerváltás környékén történt. Te ki tudsz igazodni a régvolt nevek között?
Elkezdődhetnek a gödöllői és csömöri HÉV fejlesztésének tervezési munkálatai, miután az Építési és Közlekedési Minisztérium közbeszerzést írt ki a két vonal, valamint az M2-es metró korszerűsítésének előkészítésére. Ezzel az Örs vezér tere is megváltozna: a tervek szerint egy vasúti híd ívelne át fölötte.
Megkezdődtek a felszínrendezési munkálatok az Ecseri úti metrómegállónál. A budapesti tér teljesen megújul: megváltoztatják az utak nyomvonalát, melyek így nem szelik át a teret, több lesz a zöldfelület, és új pavilonokat is kihelyeznek.
Nem csak a repülőgépen ülve tűnik extrán izgalmasnak a landolás a tengerre nyúló, szárazfölddel már-már alig érintkező kifutópályán, de gyalogosként vagy biciklivel is furcsa áthaladni a repülőgépek között, márpedig ez így van Gibraltáron.
Ebben a kvízben híres terek egykori neveire kérdezünk rá: ha járatos vagy Budapesten, menni fog!
A világ leghíresebb tereinek egy-egy részletét mutatjuk meg fotókon, a kvízkérdés egyszerű: felismered, hol járunk?
Itt a nagy térkvíz. Egy-egy szokatlan perspektíva, kisebb részlet alapján kell megmondanod, melyik téren készült a fotó.
A Széll Kálmán tér korábbi nevére bizonyára nagyon sokan emlékeznek, de vajon tudod, hogyan nevezték egykor a többi budapesti teret? Teszteld a memóriádat!
Az általunk beszélt nyelvek meglepő hatással lehetnek arra, ahogyan a világról gondolkodunk, és még arra is, hogyan mozgunk benne. Einstein úgy tűnik, teljesen máshogy gondolkodott az időről, mint ahogy azt a nyelvi környezete indokolta volna.
A tériszony, vagyis akrofóbia a magasságtól való irracionális félelem, mely elsősorban a biztonságosnak vélt magasság elhagyásakor jelentkezhet. Magyar nyelvű elnevezése találó, jól megvilágítja a jelenséget, hiszen olykor a nyitott terek is előidézik. Átélők történeteit szakértőkkel elemeztük.
Azok az ismerőseim, akik házépítésre adták a fejüket, egytől egyig szenvednek. Rengeteg munkával, stresszel jár a folyamat, vészesen fogy a pénz, mindig pont abból nincs, ami igazán tetszik, megbízhatatlan a mesteremberek egy része, könyörögni kell a munkásoknak, nem haladnak a dolgok, óriási a csúszás. A sok-sok hátrány ellenére miért vágnak bele mégis annyian? Miért marad vonzó opció a házépítés a klímakatasztrófa korában, amikor nem igazán kellene tovább növelni az épített felületek mennyiségét a világban?
