ptsd - Dívány

A második világháború európai végének egyik legnagyobb hatású fotója egy alig kamaszkorba lépett, egyenruhás német katonafiút ábrázol, aki keservesen zokog, mert rájött, országa elveszítette a harcot. A fénykép világszerte híressé lett, a rajta szereplő fiú, Hans-Georg Henke és a képet készítő amerikai fotóriporter, John Florea azonban egészen másképp emlékeztek annak készítési körülményeire.

Válás után hasonló tüneteket tapasztalhatunk magunkon, mint amikor túlélünk egy életveszélyes helyzetet. Vajon a szakítás is eredményezhet poszttraumás stresszzavart?

A szem a lélek tükre, de vajon igaz ez az arcunkra is? Ha igen, milyen mértékben? Te meg tudnád különböztetni ezt az exkatonát a sorozatgyilkosok portréitól?

A világ első igazi filmsztárjának tartják a sármos francia komikust, Max Lindert, akit még Charlie Chaplin is példaképének tekintett – a legendás „Max” frakkos-kalapos alakjáért az egész világ rajongott, emlékét azonban beárnyékolja a színész és tizenéves feleségének döbbenetes halála, mellyel kapcsolatban még ma is rejtély, vajon tényleg kettős öngyilkosságról volt-e szó.

A civileket szintén sújtja a háború okozta PTSD, nem csak a katonákat. A történelem során rengeteg elnevezése volt, és különböző teóriákat gyártottak magyarázatára.

Az emberi agy a világ legjobb szuperszámítógépe, melyben százmilliárd idegsejt munkálkodik, hogy feldolgozza az őt érő ingereket, benyomásokat, formálja és elraktározza az ember emlékeit. Egy súlyos megrázkódtatás azonban felrúghatja a rendszer normális működését, ami testi és lelki téren is komoly, akár évekig tartó károkat okozhat.

A poszttraumásstressz-szindróma (PTSD) kapcsán általában olyan tünetekről beszélünk, amik egy korábbi traumatikus eseményre adott válaszként jelentkeznek. Ilyen lehet a szorongás, emlékbetörések, tartós rossz hangulat, levertség, alvászavarok, eltompulás, vagy épp ellenkezőleg: a felfokozott állapot, a tehetetlenség, az önvád vagy akár a düh érzése.

Nők milliói esetében fordul elő, hogy bármennyire is várják gyermekük születését, a szülés végül óriási traumát jelent a számukra, sőt az ebből fakadó probléma tüneteit akár évekig is figyelmen kívül hagyják.

A depresszióval küzdők, a poszttraumás stressz zavarban szenvedők vagy a mellrákos nők állapotát is javítja, és a szívroham megelőzésében is segít a tudatos jelenlét rendszeres gyakorlása.

Traumatikus események hatására általában szorongást, kétségbeesést élünk át. A traumát követő időszakra jellemző a levertség, gyakran depressziós tünetek és alvászavarok jelentkeznek. Poszttraumásstressz-szindrómáról (PTSD) akkor beszélünk, ha a tünetek elhúzódnak, és akár még 4 héttel az eseményt követően is fennállnak.

Előfordul, hogy egy helyszín, egy illat, egy hang váratlanul borzalmas emlékeket idéz fel bennünk. Ilyenkor egy pillanat alatt elhatalmasodhatnak rajtunk azok az érzések, amelyeket a fájdalmas élményeink során átéltünk. Hogyan lehet elérni, hogy a múltunk ne kísértsen minket tovább a jelenben? Egy 30 évvel ezelőtt leírt traumafeldolgozási módszer többek között a szemmozgások szerepét tárta fel a gyógyulásban. Az EMDR-terápiáról a módszer egyik alkalmazójával, dr. Mogyorósy-Révész Zsuzsanna pszichológussal beszélgettem.

Belépsz egy aprócska, sötét, ablaktalan szobába. A falak mintha közelítenének feléd, egyre szűkül a tér. Fullasztó bezártságérzés kerít a hatalmába, ráadásul hirtelen az ajtó is becsapódik mögötted. Mielőtt erőt venne rajtad a totális pánik, eszedbe jut a sok gyakorlás, amivel eljutottál oda, hogy most leküzdhesd a félelmedet. Virtuális szemüveget viselsz és egy megértő terapeuta minden reakciódat követi, nem eshet bántódásod.