Az Oxfordi Egyetem egyik legrégebbi könyvtára több mint 750 éve áll a tudás szolgálatában, és máig őrzi a középkor szellemiségét. A Merton College könyvtára nem csupán építészeti különlegesség, hanem egy élő időkapu az elmúlt századok felé.
Palya Bea életében most egyszerre van jelen az otthon intimitása, a nagy nyári koncert izgalma és a nemzetközi szakmai elismerés. A budai hegyek ölelésében, dúslombú, árnyas kertjében beszélgettünk vele alkotásról, a női energiákról, a népzene megtartó erejéről és arról, milyen érzés Oxfordban, világhírű szakemberek mellett tanítani saját énekes módszerét, amely a hangadás szabadságáról szól.
Oxford neve hallatán akár a Harry Potter-könyvek, akár a Holt költők társasága című film jut eszünkbe, magunk előtt látunk zordon morc, hagyománytisztelő, feszes tanárokat bő talárban, gusztusos téglaépületek közti mesezöld gyepen vastag könyvköteggel a kezükben órára siető szemüveges zsenipalántákat, akik a tanulás nyomása alól csak egy-egy túlzásba vitt beavatási szertartás erejéig lépnek ki szerepükből, de a végén övék a világ. Kovács Réka Ágnes saját tanulmányai alapján mesél a valódi oxfordi diákéletről.
A 18. századi Angliában kizárólag férfiak járhattak egyetemre, pedig a nők semmivel sem voltak gyengébb képességűek, mint most, amikor a férfiakhoz hasonló arányban egyetemisták. Ennek ellenére akkor is volt néhány bátor lány, aki kiharcolta, hogy így vagy úgy bejusson a felsőoktatásba.
