A holdra szállás sikere több száz ember közös eredménye, igazi csapatmunka volt 1969-ben. Az űrtechnológus csapat egyik vezető szoftverfejlesztője elképesztő tudományos eredményt tett le az asztalra nőként akkor, amikor szakterülete még nem is volt teljesen önállóan elismert tudományág.
A mérnökök mind kezeslábasba öltözött, olajos körmű férfiak. Ha nő is akad köztük, biztos fiús vagy randa. Mert aki szép, az nem lehet okos. Az ilyen és ehhez hasonló hiedelmek rendkívül károsak, mégis könnyen a bőrünk alá másznak, és rengeteg nőt tartanak vissza attól, hogy gépekkel foglalkozzon. De nem Vas Alexa Zsófiát: a győri Széchenyi István Egyetem végzős gépészmérnök-hallgatója már középiskolás korában fejlesztett egy robotkart, hogy végtaghiányos gyerekeknek segítsen. Míg társaival azóta is dolgozik az újabb modellen, addig fő missziójának a lányok tudományos életbe való bevonását tekinti. Miért fontos, hogy ők is a tervezőasztalhoz üljenek? A Low-cost Robotics alapítójával túl magas polcokról, anyósülésekről és örökké lötyögő maszkokról beszélgettünk.
Modern alkimistának is nevezhetnénk Dr. Csapó Edit kémikust, aki csapatával olyan aranyalapú szenzorokat fejleszt, amelyek például az Alzheimer-kór korai felismerésében segíthetnek. Idén ő kapta a „L’Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért” egyik ösztöndíját.
Bár dr. Kubinyi Enikő etológus a kutyák öregedését vizsgálja, abban bízik, hogy az emberekről is sok hasznos információ kiderül abból az átfogó kutatásból, amit az ELTE Etológia Tanszékén végez kollégáival. A kutatónő szakmai munkáját a napokban a rangos „L’Oréal - UNESCO A nőkért és a tudományért” díjjal ismerték el.
