A déli határunktól autóval mintegy negyedórára, Eszék környékén található a Kopácsi-rét Horvátországban, mely Európa egyik legjelentősebb, legnagyobb és legvonzóbb eredeti mocsara. Érintetlen természeti kincsekkel rendelkezik, így nem véletlen, hogy 1999-ben az UNESCO világörökségi listájára is jelölték.
Az ember és a növények közötti szoros és összetett kapcsolat messzire nyúlik vissza az élővilág fejlődéstörténetében. Hogyan változott ez a viszony az elmúlt évezredekben? És hol tart most, a klímaválság kellős közepén?
Hiába szorultunk téglafalak közé, szűk utcákba, forgalmas panelrengetegbe, a természet közelsége iránti igényünk nem múlt el azzal, hogy barlangot, jurtát, kunyhót hátrahagyva a nagyvárosba költöztünk, ezért a növényeket is magunkkal hoztuk. Terekbe vájt hasadékokban, kandelábereken, teraszokon találtunk nekik helyet, vagy maguk hódították meg a túlélésükhöz szükséges maroknyi területeket. Budapest lüktető, zajos, füstöt pöfékelő gyomrában olyan hosszú múltra visszatekintő, legendás növényekre bukkanhatunk, amikre talán nem is számítanánk. Az Urban Jungle Budapest városi sétáján fedeztük fel a Széll Kálmán tér és környéke növényvilágát Dányádi Sára Belvárosi növényvilág című könyve alapján, Kaszás Réka sétavezető tolmácsolásában. Kattints a folytatáshoz!
