A tudósok a világ első biológiai fegyverének tekintik azt a holttestet, amelyet egy középkori ostrom során dobtak bele egy norvég királyi erőd kútjába.
Cecilia Blomdahl svéd fotós és tartalomkészítőnek tíz éve az otthona a norvég Spitzbergák, vagy ahogyan a norvégok nevezik, a Svalbard szigetcsoport. A világ legészakibb állandó településének, Longyearbyennek is otthont adó hely nagyjából félúton fekszik Norvégia északi partja és az Északi-sark között. Blomdahl 2015-ben költözött a Spitzbergákra, és azóta osztja meg a közösségi médiában fotókkal és videókkal dokumentált mindennapjait.
Az év legmeglepőbb királyi frigyét hozta meg Márta Lujza norvég hercegnő esküvője: a három napig tartó dínom-dánom során egy hamisítatlan sámánhoz ment hozzá.
Közel 25 kilométer hosszan halad át egy hegy gyomrában a világ leghosszabb közúti alagútja, amely első hallásra meglehetősen ijesztően hangzik. Az építészeti bravúrnak is nevezhető építményt azonban úgy alakították ki, hogy azt semmilyen módon ne lehessen összefüggésbe hozni a félelemmel.
Norvégiában olyan traffipaxokat vetnek be, amelyek 2,4 kilométeres messzeségig látnak el: a gyorshajtást leleplező rendszerükön sokat szigorítanak, az autósokat ezzel még jobban ösztönzik a szabályok betartására.
A világ egyes tájain a magyar fül számára furcsa neveket adnak a szülők, és sokszor az is meglepő, hogy honnan szerzik az ihletet az újszülött névadásához.
Szűkös, sötét cellák, jéghideg, kopár falak, súlyos biztonsági ajtók, szögesdrótok, elektromos kerítések, rács addig, amíg a szem ellát, vitatható higiéniai körülmények és erőszak – jobbára ilyennek képzeljük el a világ legdurvább börtöneit. Egészen addig, amíg be nem pillantunk egy szigorúan védett norvégiai büntetés-végrehajtási intézet ablakán, ahol az észak-európai ország legkeményebb bűnözői majdhogynem szabadon élhetnek.
Ha létezik igazán különleges hely a világon, akkor Longyearbyen biztosan az. Nemcsak azért, mert ez a Föld legészakibb városa, hanem azért is, mert tele van titkokkal. Egy hely, ahol semmi sem úgy működik, mint a világ legtöbb városában.
Van, aki hegyet mászni szeret, mások a tenger szerelmesei, s van, akit egy mesés kilátóból elé táruló panoráma nyűgöz le. Aki mindezeket egyben szeretné élvezni, és még egy nagy adag adrenalinra is vágyik, most ideális úti célra találhat.
A legfurcsább, legbalszerencsésebb halálnemeknek járó történelmi Darwin-díj egyik dobogós helyezettjét tisztelhetjük a viking uralkodó, Kígyószemű Szigurd személyében, aki saját kegyetlenségének és lovának köszönhette idő előtti távozását a Valhallába. Vagy talán ellenfele állt bosszút a másvilágról?
A globális klímaváltozás címerállatának bélyegezték a csontsoványra fogyott, haldokló jegesmedvét, melyet 2015-ben Norvégiában kaptak lencsevégre – a sokkoló fotó bejárta az internetet, és világszerte vitákat gerjesztett, ugyanakkor többen arra hívták fel a figyelmet, nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni egyetlen fénykép alapján.
Tudjuk, hogy nyáron nem megy le a nap, télen pedig nappal is sötét van, nem nagy szám a grill-lazac és jó a közbiztonság, de milyen igazából az élet a fjordok, hegyek, tavak és a méteres hófalak között, ahol télen is a szabadban találkoznak a norvég barátok, és a társaság jó része sífutva érkezik?
