Virginia Woolf és James Joyce a 20. század nagy alkotói, a modern irodalom úttörői. Ki gondolná, hogy nem kart karba öltve vették fel a harcot a poros irodalmi hagyományokkal? Hogy egyikük dilettánsként gondolt a másikra, élete fő művében pedig egy fájdalmában nyöszörgő író jajveszékelését látta?
James Joyce Ulysses című monumentális regényében járunk, ahol a történet szerint a vasi megyeszékhelyről származó Leopold Bloom egy alkalommal Gerty MacDowellt megy le kukkolni a tengerpartra, és ezzel a lendülettel magához is nyúl. A mű rendkívül behatóan foglalkozik a főszereplő lelki folyamatainak szexuális vonatkozásaival, olyannyira, hogy 1936-ig tiltólistán szerepelt az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában mint pornográfia. Mai kattintásvadászat-paródiánkban az Ulysses tiszteletére mi is megtartjuk a Bloomsdayt.
James Joyce írásaiban mesterien működtette a fennkölt és a profán egyensúlyját. Nem, most nem az Ulyssesről beszélünk, hanem azokról az erotikus szerelmeslevelekről, amiket kedvesének, Nora Barnacle-nek írt.
