iszlám - Dívány

A keleti háremek évszázadokon keresztül izgatták az európaiak fantáziáját, nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy az oszmán előkelőségek feleségeinek és ágyasainak gyönyörökkel teli, a külvilágtól szigorúan elzárt világába nem engedtek be kívülállókat, így gyorsan szárnyra kaptak a vadabbnál vadabb pletykák és legendák. De milyen volt az élet valójában egy háremben az Oszmán Birodalom fénykorában?

A magyarság és az iszlám vallás kapcsolata nem új keletű. Iszlám közösségeket már a honfoglaló törzsek mellet is találunk. Változó lélekszámban és befolyással, de már a kezdetektől Magyarország történetének részét képezik. Milyen a helyzetük most, egyáltalán hol találkozhatunk iszlám közösségekkel hazánkban? Járjunk utána!

Bármenyire is hihetetlen, napjainkban is léteznek helyek, ahová nők – kulturális, vallási vagy egyéb tiltás okán – nem tehetik be a lábukat. Ázsiában, a Közel-Keleten, de Európában is találhatóak efféle nemi megkülönböztetést alkalmazó helyszínek, köztük ismert turistalátványosságok is.

Allah parancsát követve az iszlám hívők minden évben a ramadán böjti havában, pirkadattól naplementéig nem esznek egy falatot sem, és bármennyire meleg is van, nem is isznak egy kortyot sem. Még infúziót sem kaphatnak, a megkóstolásra kerülő ételt pedig lenyelés előtt ki kell köpniük, hogy minél jobban bele tudják képzelni magukat a nélkülözők és éhezők helyzetébe, ami által adakozóbbá is válnak. Tiltott ez idő alatt a házas élet is a nagyobb fokú önmegtartóztatás gyakorlása végett, mely türelmesebbé és fegyelmezettebbé tesz.

Az 1980-as évi Pulitzer-díjak kiosztásakor korábban sohasem látott, meglepő dolog történt: a legjobb riportfotónak járó elismerést a zsűri ismeretlen szerzőnek ítélte oda, mely döntésnek jelentős oka volt. A nyertes felvétel egy iráni tömeges kivégzést ábrázolt, nyíltan leleplezve Khomeini ajatollah rendszerének kegyetlenségét, szerzője pedig a lehetséges megtorlástól tartva nem vállalhatta személyazonosságát – kilétére csak évtizedekkel később, alapos nyomozásnak köszönhetően derült fény.

Cikksorozatunk októberi kérdésére ezúttal Kovács Miklós Ahmed imám, a Magyar Iszlám Közösség alelnöke válaszol.

Arról, hogy mi az iszlám vallás álláspontja a fenti kérdésben, Kovács Miklós Ahmed imámot, a Magyar Iszlám Közösség alelnökét kérdeztük.

Lehetséges-e, és milyen lenne egy vallás nélküli világ? Cikksorozatunk júliusi témájával kapcsolatban ezúttal Kovács Miklós Ahmed, a Magyar Iszlám Közösség alelnöke, imámja fejti ki gondolatait.

Cikksorozatunk mai fejezetében Kovács Miklós Ahmed, a Magyar Iszlám Közösség imámja mondja el a gondolatait a témában.

Kovács Miklós Ahmed, a Magyar Iszlám Közösség imámja fejti ki gondolatait a témáról.

Mennyi az esélye annak, hogy egy súlyosan bántalmazott, megerőszakolt nőnek sikerüljön megszökni a rettegett iszlám terrorszervezet fogságából és visszatérnie a normális életbe?

Számos kultúrában ma is gyakori szokás az előre elrendezett házasság, amikor a szülők találnak párt gyermekük számára. Ilyenkor a fiatalok sokszor nem is ismerik egymást mielőtt összekötnék az életüket. Megtalálhatják-e mégis a szerelmet egy efféle kapcsolatban a felek? És hogyan segíthet a boldogság elérésében önmagad szeretete?